Ajánljuk

Sabbat hercegnő titka

Kép forrása: Shutterstock
Szerző: Gusto
2018/08/24   |   09:14

Közeleg a Sóletfesztivál, úgyhogy itt az ideje, hogy minél többet megtudjunk erről a fantasztikus ételről.

1. Előrelátó háziasszonyok

A Sábát ideje alatt, azaz péntek napnyugtatától szombat napnyugtáig a zsidó vallás előírásai szerint tilos dolgozni, például tüzet gyújtani. Ebből vezetik le, hogy nem szabad főzni, sőt, ételt melegíteni sem. A sólet pontosan ennek a szabálynak köszönheti népszerűségét. A zsidó háziasszonyok még napnyugta előtt felteszik főni a hozzávalókat, amelyek aztán letakarva, lassú tűzön, az éjszaka és a következő délelőtt folyamán elkészülnek, így biztosítva másnap délre a meleg ételt.

2. Ezerarcú sólet

Az Izraelben tartott 1989-es országos sóletfesztiválon 131 különböző recept alapján készült sólet. Ez nem csoda, hiszen a receptek vidékenként változnak, másképp készül az étel Európában, Izraelben, Marokkóban, de még Üzbegisztánban is, a helyi specialitásoknak megfelelően. Az alapvető hozzávalók, – a burgonya, a bab, az árpa és a hús – szinte mindenütt jelen vannak, ezen túl pedig csak a képzelet és az ízlésünk szab határt: tojással, hagymával, magyarosan pirospaprikával, de akár spenóttal, csirkével és lisztgombóccal megbolondított sólet is létezik, sőt, akad, aki egy kis sörrel teszi igazán izgalmassá a saját változatát.

3. Az a dolog, ami forró

A közvélekedéssel ellentétben a sólet elnevezés nem Izraelből, de nem is a Közel-Keletről származik. A szó az Európában élő askenázi zsidó közösségekhez köthető, és minden bizonnyal a latin calentem és az ófrancia chalant kifejezésekből erednek, amelyek jelentése, „az a dolog, ami forró”, vagy „felmelegíteni”. Egy másik vélekedés szerint a francia chaud, azaz „meleg” és lent, vagyis „lassan” szavak összetételéből született a sólet elnevezés.

4. Ősi eledel

A sólet az egyik legrégebbi fogás, amit említenek a történelmi feljegyzések. Az askenázi zsidók által készített változatát például a Bécsben élő Yitzhak rabbi már 1180-ban megemlítette egyik írásában.

5. Sabbat hercegnő titka

Heinrich Heine, a zsidó származású német romantikus költő minden bizonnyal oda volt a sóletért, hiszen még versbe is foglalta. A Sabbat hercegnő románca című 1851-es művében hosszú versszakokon keresztül magasztalja az általa sáletként emlegetett „gyönyörkenyeret” vagy „kóser ambróziát”, amivel a hercegnő boldoggá teszi hercegét.

+1. Sóletet mindenkinek!

A sólet az az étel, amit nem érdemes három-négy személyre főzni. Akkor lesz igazán ízletes, ha nagyobb mennyiségben készül. A rekordot minden bizonnyal a Sóletfesztivál tartja, ahol minden évben több ezer adag sólettel készülnek a szervezők. 

(Forrás: Sóletfesztivál)

Legolvasottabb
Itt a magyar csokiguru újabb hat dobása
Nemzetközi szinten is kuriózumnak számít.... Tovább »
Íme a Magyarország legszebb birtoka díj győztesei
Megvannak a kategóriagyőztesek is.... Tovább »
Bott Frigyes szintet lépett
Új, biodinamikus borsorral jelentkezett.... Tovább »
Ilyen finomat se ittam még Zwackéktól
Gincunami söpör végig Európán.... Tovább »
Legolvasottabb
Itt a magyar csokiguru újabb hat dobása
Nemzetközi szinten is kuriózumnak számít.... Tovább »
Íme a Magyarország legszebb birtoka díj győztesei
Megvannak a kategóriagyőztesek is.... Tovább »
Bott Frigyes szintet lépett
Új, biodinamikus borsorral jelentkezett.... Tovább »
Ilyen finomat se ittam még Zwackéktól
Gincunami söpör végig Európán.... Tovább »
Olvasósarok