Miért a paella a legmacsóbb kaja?

2017. 09. 19., 18:41
Egyéb
11623
By

A paella egytálétel, amit lapos, kétfülű serpenyőben készítenek fedő nélkül. Az étel erről az edényről kapta a nevét. Váncsa István szerint eredetileg cserép lehetett, „mert csakis a cserépből készült lábas vagy fazék méltó arra, hogy róla ételt nevezzenek el."

A paella bölcsője Valencia, a fogás lelke a rizs, amit a móroknak köszönhetően a 8. század óta termesztenek a vidéken.

Három fajtája honos: a bahia, a senia és az arroz bomba. Mindegyik japonica, a sushirizs és a rizottó legközelebbi rokona. A kerek szemek nem főnek szét, mivel keményítőtartalmuk alacsony. Rengeteg nedvességet képesek elnyelni, amitől háromszorosára híznak.

"A klasszikus valenciai paellának van néhány fontos alapszabálya. Például az, hogy készüljön szabad ég alatt. Fontos még, hogy női kéz ne érintse, hanem egy vagy több férfi készítse. Aztán legyen benne nyúl és csiga, ha csiga nincs, rozmaring" - írja a bűvös szakács.

Azt is írják, "hogy készüljön nyílt tűzön, mely tűzre citrusfát és szőlővenyigét kell rakni. Ezeknek igen erős a lángjuk, magas a savtartalmuk, s ez a füst aromájában is megjelenik, amely azután az étel gőzével vegyülve sajátos ízt és illatot ad a rizsnek".

A földeken dolgozó parasztok eredetileg csigát és zöldséget tettek bele, jobb napokon csirke- vagy nyúlhúst.

A tengerparton tenger gyümölcseivel pakolták tele. Egy spanyol szakértő egy egész monográfiát szentelt a paellának, amiben azt írja, manapság rengeteg a turista csalogató álpaella.

Valószínűleg mi is egy ilyenbe futottunk bele, de be kell vallanunk, mégis ez volt életünk legfinomabb paellája Fuerteventúrán. El is fogyott az utolsó szemig.

Az mindenesetre nagyon megnyugtató volt, hogy manapság már nem kergetik el a nőket a tűzhely mellől. Sőt ezt is (n)ők készítették.