Ezt a tokaji furmintot még megemlegetjük
Nemrég osztottuk meg a jó hírt, hogy Homonna Attila a Moric projekt Hidden Treasure égisze alatt született 2015-ös furmintja felkerült a New York-i Le Bernardin étterem étlapjára.
Muszáj volt még csavarni egyet a sztorin azzal, hogy a bort meg is kóstoljuk. Attilától, akit ezer éve ismerek, kaptunk egy palackkal. Tar Ferenc Carpe Diem borbárjában amúgy még akad pár üveggel belőle.
Tehát: Homonna Attila Tokaj, 2015 Furmint Hidden Treasures A Moric Project
A bort négyen kóstoljuk, elfogultság kizárva. Egyedül én tudom, mi van a pohárban, a többi delikvens nem.
A fajtajelleget azonnal mindenki csekkolja, ehhez tényleg nem kell Master of Wine-nak lenni.
A dugó kipattintása után 10 perccel hűvös-mentás, ásványos-növényi illat teperi le az őszibarackos-körtés gyümölcsösséget.
"Amikor egy bornak már az illata elegáns, akkor a folytatásban nem érhet csalódás" - jegyzi meg egyikünk.
"Ezt oda lehet tenni a burgundiai ikonok mellé, kérem, olyan rétegzetten ásványos" - fakad ki másik kóstolótársunk.
A lelkesedés érthető. A bor tényleg rejtett kincs. Ha valaki csak ezt kóstolja, máris képet kaphat arról, mit tud a furmint Tokajban, ha nem édes. Mondom ezt úgy, hogy egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy Tokajnak tényleg a száraz furmint lenne a nagykövete a világban. Szerintem ez zsákutca. Tokajt nem lehet egyetlen fajtára, pláne nem a száraz borra felépíteni. De ez legyen az én bajom.
Ettől még ez a furmint nagyon ott van. Hat gramm maradékcukra (sose mondanám meg, hogy ennyi) mindent lekerekít.
A test krémes, olajos, hűvös selyem, az elegancia minden kortyot hűséges kutyaként követ. A gyümölcsösség egy bizonyos ponton átveszi az illat és íz karmesteri pálcáját, körte, alma, őszibarack, aztán visszavesz mindent az ásványosság, a citrusos, hosszú utóíz szétszálazhatatlan fűszerekkel a lecsengésben.
Amikor felfedem a többieknek, mit kóstoltunk, néma csönd telepszik a poharakra. És ez mindennél beszédesebb.
(Amúgy 5000 palack készült belőle.)
KAPCSOLÓDÓ CIKK
