Egy bor a metszetlen tőkékről

2018. 01. 11., 16:18
A hét bora
6731
By

Nyáron jártam Pamhagenben, a biodinamikus Meinklang farmon. Nagy élmény volt, ennek emlékére nyitottam ki most a 2014-es Graupert Zweigeltjüket, aminek az a különlegessége, hogy metszetlen tőkékről származik.

A Michlits család körülbelül tíz éve tért át a biodinamikus gazdálkodásra, 2005-ben kapták meg a garanciát jelentő Demeter minősítést. A gazdaság a természet körforgását kézzelfogható módon jeleníti meg. Az Angus és Aubrac marhák hatalmas területen legelnek, a trágyájukkal a földet táplálják, illetve preparátumot készítenek belőle, amit a szőlőben használnak fel. 

Ifjabbik Werner Michlitscsel - akit nem mellesleg a biodinamikus szőlőművelés egyik úttörőjével, a Loire vidékén tevékenykedő Nicolas Jolyval egy lapon szokás emlegetni, és aki feleségével, Angelával együtt a farm borászatát igazgatja - bejárjuk a szőlőterületek egy részét.

Pamhagen környéke meglehetősen lapos, már-már jellegtelen táj, Werner mégis úgy beszél róla, mintha a Paradicsomban sétálnánk. A szőlősorok között a preparátumokhoz szükséges növények burjánzanak, csalán, zsurló, kamilla, cickafark, ezeket legalább felismerem.

Büszkén mutogatja Werner a fák, bokrok, virágok és fűszernövények alkotta növényszigeteket, melyek természetes menedéket nyújtanak az ökoszisztéma fenntartásához szükséges rovarok és mikroorganizmusok számára.

A Meinklang Pamhagen környékén 55 hektár szőlőterületet művel. Amúgy Somlón is van juhfarkkal, hárslevelűvel, olaszrizlinggel betelepített 2,8 hektárja. Az osztrák területeken zweigelt, kékfrankos, pinot noir, st. laurent, cabernet sauvignon, olaszrizling, pinot blanc, zöldveltelini és szürkebarát legel.

Ez utóbbiból Werner mutat pár sort, amit konkrétan metszés nélkül művelnek. Az innen szüretelt bor címkéjén az áll: Graupert, ami a burgenlandi szlengben ápolatlant, elhanyagoltat jelent. Apró fürtök és bogyók teremnek a kócos, magasra nőtt tőkéken, melyekből az átlagosnál koncentráltabb, gazdagabb borok születnek.

A szürkebarát mellett a zweigeltből is van pár sor Graupert, ez pörög most a poharamban.

Tényleg a koncentráltság a hívószó. Sűrű, negrósan hűvös illatában frissen facsart szeder, feketeáfonya, szilva. Gyümölcsösségét finom rózsaborsos és virágos (ibolya?) aromák keretezik.

Puha, olajos, nagy test, de átlátszó tanninok és békés, utóízben üdítően fanyar savak. A korty izgalmasan telt, mégis könnyen iható, ízben az érett, de nem punnyadt gyümölcsösség visz mindent.

Az, hogy zweigeltet iszom, eszembe se jut. Semmilyen eddigi zweigelt élményemhez sem tudom hasonlítani. Ahogy a '14-es, Ausztriában szintén hűvös-mostoha évjárat sem hagyott nyomott ezen a boron. Mintha a biodinamika mindkettőt felülírná.

Bár 13%-ot jelöl a hátcímke, az alkohol jelenléte fel sem tűnik. Ennek is szerepe lehet abban, hogy messze túlmutat a megszokott boros élményeken, és új távlatokat nyit.

(fotók: Nagy Balázs)