Nagy borral fejeztük be 2018-at, nagy borral kezdjük 2019-et.

Most a St. Andrea 2016-os Merengője, azaz grand superior bikavére pörög a poharunkban.

A Merengő 2002-ben született, Lőrincz Györgynek ezzel a borral sikerült először újrafogalmazni az egri bikavért. A bikavér egyedisége a fajtaválaszték függvénye. Illetve a fajták, talaj, mikroklíma, művelési mód és feldolgozás tudatos összehangolása. 

A Merengő majd’ minden évjáratát kóstoltuk, többször is, határozott emlékeink vannak róla.

A fajták (kékfrankos, cabernet franc, merlot, syrah és pinot noir) olyan szépen vannak összevarrva, hogy az öltés sehol sem feslik fel.

Lőrincz György szerint a kékfrankos a bikavér személyazonossága. A többi fajta az aromakomplexitás biztosítéka.

Gyümölcs, fűszer, ásvány, tannin, sav, hordó ezoterikus magasságban. Fekete szeder, áfonya, cassis, ibolya, a nyári erdő forró illata nagy mélységet rejt.

Komplex struktúra, széles, meleg, lágy korty.

Minél többet levegőzik, annál inkább átrendeződnek a hangsúlyok. A feketebogyós erdei gyümölcsösség a fűszerek fölé nő. A szerkezet tartópillérei, a finom savak is előtérbe kerülnek.

Lecsengésében felvillannak az ásványok, de aztán mindent visznek a gyümölcsök.