Az egri borászok 2010-ben állították össze először a borvidékre leginkább jellemző fehérborokból készülő cuvée-t. Az egri csillag az egri bikavér fehér párjaként arra hivatott, hogy felmutassa a borvidék fehérboros potenciálját.

Egerben a szőlők sokszínűségének köszönhetően a házasítások készítése régi hagyományokra tekint vissza. A borvidéken nincs egy kiemelt fehérszőlő-fajta, ami önmagában, területileg és mennyiségileg is meghatározó lenne, viszont az ültetvények közel 45%-án fehér fajtákat művelnek. Ebből adódott a felvetés, hogy a legemblematikusabb boruk, az egri bikavér mintájára egy házasított egri fehérbort kellene a pincészeteknek készíteni, méghozzá közös márkanév alatt.

Az – addig főként vörösborairól ismert – Egri borvidékről így tehát 2011-ben kóstolhatták a borkedvelők az egri csillagok első évjáratait. A kezdetekkor tíz pincészet csatlakozott, majd az egymást követő években ez a szám fokozatosan nőtt, és ma már legalább 25 birtok egri csillag borai közül válogathatnak a fogyasztók.

Az egri csillag minimum négyféle szőlőfajtából álló házasítás, amelynek legalább a felét Kárpát-medencei fajták teszik ki. Három kategóriát különböztethetünk meg: a classicus, a superior és a grand superior, mind száraz borok. A classicus általában friss, üde, intenzív gyümölcs- és virágaromákat lehet érezni benne. A superior már egy koncentráltabb, hordós érlelést kapó tétel, a grand superior pedig attól lesz igazán izgalmas, hogy minden belekerült szőlő egy dűlőről származik.

Évi egymillió palackig jutott az eltelt 10 év alatt az egri csillag, amiből így meghatározó szegmens vált a borpiacon. A mennyiség és a három kategória miatt széles körű a vásárlói rétege, egyaránt megtalálhatók a nagy áruházak polcain, a prémium borfogyasztók pedig a borbárok, vezető éttermek itallapjain is találkozhatnak velük.

Nyitókép forrása: Bor és piac