Van, ahol már szüretelnek Magyarországon

2021. 08. 11., 14:43
Borok
2038
By Gusto

Ünnepélyes keretek között nyitotta meg a szüreti szezont augusztus 11-én az országban elsőként a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete.

Az 1949 óta fennálló, 30 hektárnyi szőlőültetvénnyel rendelkező intézet, az 1600 m2 alapterületű - 4800 hl kapacitású - pincéjében felkészülten várja a friss termést, hogy azt feldolgozva kiváló borok kerülhessenek a palackokba. Ma már bárki élhet annak lehetőségével, hogy megkóstolja a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet díjnyertes borait a nemrégiben nyílt webshop (pteshop.hu) szolgáltatásait használva.

Az ünnepélyes szüretkezdésen Madaras Zoltán, az intézet elnöke kiemelte, hogy jól vizsgáztak a dr. Kozma Pál tudományos főmunkatárs által nemesített fajták, hiszen egy meglehetősen viszontagságos év volt, szélsőséges időjárási rekordokkal. A kutatóintézet létjogosultságát igazolja, ezek a legkorábban szüretelhető fajták egy alkalommal lettek permetezve a fekete rothadás ellen.

Felföldi László pécsi megyéspüspök az giek közbenjárását kérve áldotta meg az idei termést és a szőlőmunkásokat. Az ünnepségen részt vett dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora is.

Az idei szüretkezdés országos viszonylatban is korainak számít, érdekességként meg kell említenünk, hogy 2020-ban a Kutatóintézetben a szüret épp ezen a napon, augusztus 11-én indult. Az augusztusra prognosztizált, magasabb átlaghőmérséklet miatt érdemes fokozott figyelmet fordítani arra, hogy a savtartalom rohamos csökkenése várható.

A 2021-es év a szentmiklóshegyi termőhelyen az átlagosnál hűvösebb és szárazabb időszakkal indult. A fakadást megelőző hónapok kedvezőtlenül hűvös időjárása és a csapadékhiány miatt a fajták többségénél a fakadás késett a sokéves átlaghoz képest április végére tolódott.

A fakadást követően a szőlőtőkék hajtásnövekedése lassú és vontatott volt egészen június elejéig. A hőmérséklet jelentős emelkedése épp a virágzási időszakra esett, amely több fajta esetében gyors elvirágzást és rossz kötődést eredményezett.

A júniusi és júliusi hőségnapok, illetve a fokozódó aszály ellenére az intenzív bogyónövekedés szakasza a fajtákra jellemzően haladt, viszonylag gyors fürtzáródást tapasztalhattunk. A súlyos csapadékhiány a légköri aszállyal párosulva főként a fiatal ültetvényeket veszélyeztette. A mentőöv szerűen érkező néhány csapadékos napnak köszönhetően a bogyók fejlődése és a zsendülés kezdete látványosan behozta a vegetációs periódus elejére jellemző lemaradást.

Augusztus első dekádjában már több korai fajta (főként fehérborszőlő fajták és egy pinot noir klón) eléri a technológiai érettséget. A rezisztencianemesítési eredményekből származó fajták közül ilyen a slver, a jázmin és a kozmopoliten, illetve egy régebbi nemesítésű, méltán híres pécsi fajta a zenit.

Fotók: Csortos Szabolcs / UnivPécs