Vakmerő lépésre szánta el magát 9 spanyol pincészet

2019. 03. 25., 13:45
Buborékláz
5139
By

Úgy döntöttek, nem kérnek többet a cava névből, ezután a corpinnat név szerepel a címkéiken.

A pezsgőforradalom egy Sant Sadurní d’Anoia nevű városkából indult, amely Penedés borvidéken, Barcelona közelében, a katalán tartományban helyezkedik el. 

A 9 pincészet mindegyike katalán, de mindenhol dolgozik jónéhány spanyol is, a politikai ellentéteknek, függetlenségi törekvéseknek a pezsgős harcokhoz semmi köze.

Ebben a városban reggel, a piacozás közben megállnak egy szendvicsre és egy pohár pezsgőre a népek, az ebédmenühöz pezsgő jár a menzákon, a gyerekek pezsgőmanókat festenek az iskolák falára. Míg Pamplonában bikákat futtatnak, a Valencia melletti Buñolban paradicsomot dobálnak, itt évente egyszer óriás gyökértetük lepik el az utcákat egy fergeteges fesztivál keretében.

Hogy miért ünneplik a rettegett filoxérát, amely a 19. században gyakorlatilag gyökerestül felforgatta Európa szőlőskertjeit? A rituálé szerint a filoxéra-tetű feletti győzelmet ünneplik látványos tűzijátékkal s a tudósok bevonulásával, akik rájöttek, hogy az amerikai, filoxéra-ellenálló szőlőgyökérre oltott európai szőlő a megoldás a vészre.

Vendégeket kísérve vagy húsz alkalommal hallottam a sztorit, de mivel tudom, hogy a megoldásra Európa-szerte rájöttek, sőt épp egy magyar, Teleki Zsigmond járt élen az oltványkísérleteivel, továbbra is érthetetlennek tűnt ez a nagy ünneplés. Míg az egyik idegenvezető kajánul hozzátette: az igazi öröm a filoxéravészben az, hogy 20 évvel hamarabb tarolta le Champagne-t, mint Penedést, így volt 20 kerek év a felvirágzásra, a piac ugyanis követelte a pezsgőt, a champagne-iak pedig penedési szőlőt vásároltak hozzá.

A helyiek azonban nem ostobák, sőt a katalánok kifejezetten jó üzleti érzékkel vannak megáldva, így aztán hamar rájöttek, hogy ha a franciák az ő szőlőjükből készült pezsgőt jónak tartják, akkor majd megcsinálják ők maguk. S ahogy a Gramona pincészetbe látogatónak elmesélik a pince mélyén, egy II. Világháborús incidens mutatta meg, hogy a cavák bizony bírják a hosszú érlelést is: egy champagne-i ügynök jött pezsgőt vásárolni, mert őket lerabolták a németek. A Gramona tulajdonosa csak egy évekkel korábban befalazott készlettel tudott szolgálni, alig merte elővenni a pókhálós palackokat – amelyek azonban csodálatosan élvezetesek voltak!

Az első renittens

Az úttörő Josep Raventós volt, aki Champagne-ban tanult, majd a Codorníu pincészetben megalkotta az első spanyol pezsgőt 1872-ben. A champagne-i módszerrel készült pezsgőt csak száz évvel később, 1970-ben kezdték el cavának hívni, ami egyébként pincét jelent, és a pezsgő hosszú, pince mélyén történő palackos érlelésére utal.

Josep Raventos XX. századi leszármazottja megelégelte a Codorniú növekedését (ma évi 45 millió cava készül itt), átment az utca túloldalára (szó szerint), és megalapította saját pincészetét. Sajnos hamar meghalt, fia, Pepe Raventós azonban osztotta nézeteit, angol feleségével még tovább is ment: úgy vélték, szőlőterületeik az Anoia folyó tengeri üledékkel teli völgyében különleges helyen vannak, a Champagne-minőségű talaj nem is hasonlítható például az extramadurai cavák termőhelyéhez.

Mégis ugyanúgy hívják mindkét pezsgőt? Raventósék 2012-ben „levetették” a cava nevet és létrehozták a Conca del Riu Anoia appellációt a termőhelyre utalva. A szigorú kritériumaikhoz csatlakozott néhány más birtok is, de Raventósék nem forgatták fel a cava világot, szépen elkönyvelték őket „espumosóként”, ami habzóbort jelent, ők meg nem panaszkodnak, mert Raventos i Blanc „habzóboraik” igencsak keresettek (Magyarországon a Borguru forgalmazza termékeit 5650 Ft és 32 250 Ft közötti áron).

A cava két fő baja

Az egyik probléma a fent említett földrajzi határozatlanság. Persze, teljesen meghatározták, hogy hol készülhet cava, de az meglehetősen tág: Spanyolország szerte Baszkföldtől Valenciáig összesen 8 nagy területen készülhet cava, bár a gyártás 95%-a Katalóniára korlátozódik.

Míg champagne csak champagne-ban készülhet, prosecco csak az északolasz Valdobbiadenében, addig cava itt is, ott is. Ez megnehezíti a márka életét.

A másik, talán nagyobb probléma az árbeli széles mozgástér: cava az is, amit a minimum 9 hónap érlelés után piacra dobnak, de az is, amelyet 100 hónapig érleltek dűlőszelektált organikus szőlőből, szemenként válogatva.

Kicsit olyan ez, mintha lenne 900 forintos tokaji aszú – nehezen magyaráznánk meg, hogy miért kerül sokba az aszú, ha elérhető lenne bagatell áron.

A problémát egyébként elsősorban nem a két óriás, az említett Codorníu és az évi 200 millió palackos Freixenet okozza, ők készítenek korrekt minőségő fiatal cavákat, de komolyabb, érlelt, szelektált tételeik is vannak (ahogy a Törleynél van Törley Gála Sec, de Francois President nyerspezsgő is).

Az igazi gagyit a Garcia Carrion hozza, amely gigacég valahogy képes a lehetetlenre: egy palack champagne-i módszerrel készült Jaume Serra pezsgőt 2 euró alatti polci áron értékesít (Magyarországon a Pata Negra nevű cavájukkal lehet találkozni a hiperek polcain).

A Codorníu leállt a hipermarketek számára készített saját címkés cavával, éppen azért, hogy ne ássa tovább alá saját piacát olcsóbb cavával, de ez csak csepp a tengerben (bár kétségtelenül jó nagy csepp).

A többi minőségi termelő azonban továbbra is azt követelte a Cava Szabályozó Testülettől (Cava DO), hogy szigorítsanak a cava névhasználatán, kössék szigorúbb szabályokhoz. Szkeptikusan fogadták őket, pedig logikusan érveltek: nem lehet ugyanazzal a névvel egy terméket 3 (vagy még kevesebb) euróért és 100 euróért értékesíteni. Szerettek volna a caván belül elkülöníteni egy kategóriát, de a tárgyalások végül nem vezettek eredményre. Nem jutottak dűlőre, így 9 pincészet fejest ugrott a caván kívülre.

Corpinnat – Penedés szívéből

A 9 nem nagy szám, a bátor csapat mindössze a cavatermelés 1%-át adja, ha azonban az érlelt, gran reserva cavákról van szó, akkor már jóval nagyobb a forradalmárok részesedése: 30%.

Ha pedig a 2017-ben bevezetett (de reményeket be nem váltott) legmagasabb cavakategóriát, a ‘paraje’ szegmenst nézzük, akkor kiderül, hogy a minőség csúcsának a fele lelépett: a mindössze 13 paraje minősítésű cavából 6-ot a kilépő pincészetek adtak.

A címkéken az ő esetükben eltűnik a cava szó, helyette a ’corpinnat’ név áll, amely annyit jelent: „Penedés szívében született” – ezzel utalva arra, hogy ezek a pezsgők a legjobb termőleterületekről származnak.

„A hagyományos módszerrel készült minőségi pezsgő” (vino espumoso de calidad método tradicional) megjelölés mellett a „grown in a Barcelona historic valley” (Barcelona történelmi völgyében termett) kifejezés is szerepel majd.

Szigor van

A corpinnat márkát viselőknek szigorú kritériumoknak kell megfelelniük:

  • 100%-ban organikus szőlőművelést kell folytatni, a szőlőterületnek a 22 000 hektáros Penedés borvidéken belül kell lenniük.
  • 100%-ban kézzel kell szüretelni, s a corpinnat pezsgőknek 90%-ban helyi szőlőfajtákból kell készülniük.
  • A szőlőterületek 75%-ának minimum a pincészet birtokában kell lenni, vagy szoros együttműködésben kell dolgozni az ellenőrzött minőség érdekében. A felvásárlási minimálárat is megszabták 0,70 cent összegben, ami jóval több mint a térségben megszokott 0,40 cent.
  • A szőlőt teljes egészében a borászat területén kell feldolgozni.
  • A pezsgőket minimum 18 hónapig kell érlelni, az érleltebb kategóriában 30, illetve 60 hónap a penzum – ez pont a duplája a caváknál előírt érlelési időnek. A reserva és gran reserva megjelöléseket nem használhatják – ez ugyanis csak a cavák számára engedélyezett.

A 9 tagból 4 bodega pezsgői itthon is kaphatók: a Torelló palackjait a Bortársaság, míg a Gramona, a Llopart és a Recaredo pezsgőit a Vino Castillo forgalmazza.

Közeleg a pillanat, amikor – még idén tavasszal – megérkeznek az első corpinnat márkájú palackok, ám a kifutó tételek miatt elképzelhető, hogy ugyanazon pezsgők cava és corpinnat felirattal is megtalálhatók lesznek majd.

Kinek a corpinnat?

Magyarul talán kissé pajzán az új márkanév csengése, ha levezetjük az etimológiáját, akkor pláne: a ’cor’ szivet jelent, a ’pinnat’ pedig Penedés eredeti, régies nevéből ered (’Pinnae’), amely pedig a latin ’pinna’ szóból származik, amelynek jelentése köves, sziklás.

Hogy a 9, minőségmegszállott birtok számára mennyire lesz köves és sziklás a fogadtatás, az még a jövő zenéje. A január 31-én bejelentett lépésről beszámoltak a nagy nemzetközi boros hírportálok, a Corpinnat-elnök (itt nagybetű a Corpinnat, mert a társulást jelöli) Gramona munkatársa, Pamela Anzano pedig a ProWeinről hazatérve pozitív fogadtatásról számolt be, hasonlóan pozitív véleményeket idézett a Recaredo csúcsbirtok munkatársa is.

A május 3-i Fiesta de Vino spanyol borkóstolón személyesen jelen lesz a Gramona, a Llopart és a Recaredo egy-egy képviselője, ezért a szervezők a pezsgős mesterkurzust át is nevezték Cava & Corpinnat mesterkurzusra. Aki szeretne mélyebben elmélyedni a corpinnat-témában, annak május 3-án bőven lesz lehetősége kóstolni és kérdezni.