Ahhoz, hogy a Föld még az unokáinknak is élhető maradjon, elengedhetetlen a biológiai sokszínűség, aminek ma, május 22-én van a világnapja: a biodiverzitást fenyegető veszélyeket nem vehetjük félvállról!

Miért éppen most?

1992-ben ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján. A nemzetközi nap jelmondata szerint mindannyian a megoldás részei vagyunk - a cél az, hogy helyreállítsuk az ember és a természet kapcsolatát, megóvjuk az ökoszisztémáink harmóniáját, valamint felerősíti az ifjúság erejét a jövő érdekében. 1121 világörökségi helyszín, 714 bioszféra rezervátum, 161 globális geopark része a programnak, amelyek együtt lefedik a Föld területének hat százalékát. A kiemelt fontosságú területek küldetése, hogy az emberek megtanuljanak harmóniában létezni más élő fajokkal és a megszerzett tapasztalatok mindenki javát szolgálják.

A Divinfood egy európai kutatási projekt, amelyben Dánia, Franciaország, Olaszország, Portugália, Svédország, Svájc, Franciaország, Olaszország, Svájc mellett Magyarország is részt vesz. Célkitűzésük többek között az elfeledett- és alulhasznosított növények (elsősorban hüvelyesek és ősgabonák) tanulmányozása az európai kontinensen. A szándékuk olyan rövid- és közepes ellátási láncok létrehozása, melyeken keresztül ezen növények becsatornázhatóak lesznek a termesztésbe és a közfogyasztásba – hozzájárulva ezzel az sokszínűség növeléséhez. Törekvéseiknek több hazai partnere is van: az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), a Agrikulti társaság mellett a Stílusos Vidéki Éttermiség is tevékenykedik azért, hogy Magyarországon is a biológiai sokszínűség legyen az, ami a környezetet, az agráriumot és a hozzá kapcsolódó élelmiszerbázist meghatározza.

Miért fontos?

„Az agrobiodiverzitás - a mezőgazdasági élőhelyek sokszínűsége - élelmiszerellátásunkhoz járul hozzá, jövőnk és teli éléskamránk záloga.” – írta friss közleményében az ÖMKi, ahol már 2012 óta vizsgálják az olyan izgalmas kérdéseket, hogy miként hat például a virágos sorközök kialakítása a szőlőművelésre, gyümölcstermesztésre. A május 22-i világnapon a kutatók előzetes eredményeket tettek közzé az ízeltlábúakat, és főként a beporzókat érintő megfigyeléseikből.

Az elmúlt évtizedekben a gazdaságilag fejlett országokban számos helyen drasztikus csökkenés figyelhető meg a beporzók egyed- és fajszámában, valamint az ízeltlábúak úgynevezett biomassza-mennyiségében, azaz tömegességében. Az idehaza monitorozott lucernaföld és közvetlen szegélyének póknépessége 23 év alatt 40-60 százalékkal csökkent.

Miért baj, ha kevesebb az ízeltlábú?

Az ízeltlábúak csökkenésével veszélybe kerülhetnek más, ízeltlábúakkal táplálkozó állatok, mint például a hüllők, kétéltűek, vagy éppen számos madárfaj. Az elmúlt évtizedben részben az ízeltlábúak egyedszámának megcsappanása áll például a fecskék számában bekövetkezett drasztikus csökkenés mögött.

„A csökkenéséért legnagyobb mértékben az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdasági termelés tehető felelőssé. Habár a klímán egy emberként keveset tudunk változtatni, megvan a lehetőségünk, hogy termőföldünket fenntarthatóbb módon műveljük (és ezzel egyúttal a klímaváltozás ellen is hassunk). Virágos évelők sorköztakaró növényként való alkalmazásával élőhelyfoltokat tudunk létrehozni az ember által átalakított tájban, mely élőhelyfoltok egyes fajok számára menedékként, más fajok számára az élőhelyeik közötti zöld folyosóként szolgálhatnak." - írták a kutatók.

Kellenek a beporzók

A beporzók eltűnésével számos növényfaj termesztése szinte egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lenne megoldható. Magyarországon a háziméh mellett hat családban, összesen közel 700 vadméhfaj fordul elő, melyek többsége aktív beporzó tevékenységet is végez. Az egyes vadméhfajok általában más és más növényfajhoz, vagy növényfajok csoportjához kötődnek, így nem ugyanolyan hatékonysággal poroznak be minden növényt.

Más rovarcsoportoktól sem idegen az áldásos beporzó tevékenység: a zengőlegyek, a lepkék, egyes viráglátogató bogarak, sőt, még a hangyák is képesek a beporzásra. Míg például a méhek csak nappal látogatják a virágokat, ne gondoljuk, hogy a munka kizárólag nappal történik! Valójában az éj leple alatt számos bagolylepke és egyéb éjszaka aktív ízeltlábú dolgozik!

„Az élőhelyek sokszínűbbé tétele közismerten fokozza a természet hozzájárulását a sikeres mezőgazdasági termeléshez, azonban a hazai szőlőművelés és gyümölcstermesztés gyakorlatában csak most számszerűsítjük ezeket a hatásokat. Abban bízunk, hogy eredményeink és a kutatásban részt vevő gazdálkodók tapasztalatai elősegítik, hogy az állandó növénytakarás a sorközökben minél szélesebb körben a termesztéstechnológia szerves részévé váljon.” – mondta el Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

A képek forrása: Pixabay.com