Rossz helyzetben van a sütőipar. Az ágazatból 6 ezer munkavállaló, közülük mintegy 3 ezer pék hiányzik.

Emellett a költségek, például a munkabérek, logisztikai kiadások folyamatosan nőnek.

Erről beszélt Septe József a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari körkép elnevezésű rendezvénysorozatának malom- és sütőiparral foglalkozó tanácskozásán.

Arról is szó volt, hogy a költségek emelkedését a nagy áruházláncokkal nem lehet elismertetni. Most például a liszt ára nő előreláthatólag 5-10 százalékkal.

Az ezer magyar, működő sütőipari vállalkozás mintegy 60 százaléka veszteséges.

Septe József arról is beszélt, hogy a magyar sütőipari cégek versenyhelyzetét a belföldi piacon rendkívüli mértékben rontják az albán pékségek, mintegy 500 ilyen működik Magyarországon. Az albán pékségek ugyanis Septe szerint nem tartják be a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, így költségeik, ebből következően áraik is alacsonyabbak, mint a magyar vállalkozásoké.

A nyereség- és a munkaerőhiány miatt nem jut pénz a fejlesztésre, pedig az automatizálás például létkérdés lenne a pékségekben. A technológiai megújulás elmaradása rontja a költséghatékonyságot, a többletköltséget pedig a kereskedők, a multik nem hajlandók megfizetni, a legtöbbször még akkor sem, ha az indokolt.

Ezért lenne szükség az ágazatot támogató programra, például az általános forgalmi adó csökkentésére a kenyérnél és más sütőipari termékeknél.

Az élelmiszeripar mintegy 5 ezer vállalkozásának negyede sütőipari cég. A 90 ezer élelmiszeriparban foglalkoztatott 20 százaléka a sütőiparban dolgozik.

Magyarországon évente kenyérből mintegy 37 kilogramm, péksüteményből pedig mintegy 15 kilogramm a fejenkénti átlagos fogyasztás.

(forrás: MTI)