Mészáros-Komáromy Dénes, a Seven Hills Distillery tulajdonosa nagyon büszke, hogy MASTER minősítést kapott a Tokaj ginük. Interjú.

Mit tart karrierje csúcsának?

Egyrészt vizuáltechnikai cégünk, a Mekka Interaktív Kft.-t, amely 2010 óta a piacon meghatározó disztribútorrá fejlődött, mi képviseljük itthon például a SONY, Canon, Viewsonic és még számos gyártó B2B termékpalettáját.

Másrészt azt, hogy Tokaj ginünk a piacvezető The Spirits Business magazin The Gin Masters versenyén elnyerte a MASTER minősítést. 

A master minősítést 2020-ban mindössze 11 tételnek ítélték oda, ez az aranyérem feletti kiemelt minősítés. Magyar gin még nem ért el ilyen magas nemzetközi minősítést, nagy italgyártó multikat utasítottunk magunk mögé.

Milyen távra tervez?

Általában éves ciklusokban gondolkozom, azon belül negyedéves bontásban. Nyilván vannak olyan projektjeink, amelyek 2-3 éves vagy még több tervezést igényelnek, mint amilyen például a whisky gyártása, ahol törvényi előírás a minimum 3 év tölgyfahordós érlelést írja elő, de ilyen a lepárlónk fejlesztése is.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

Egy olyan füstös single malt whisky előállításán dolgozunk, ahol a füstöt nem Skóciából importált tőzeg adná, hanem helyi, organikus aszútörköly. Lehet, kicsit elvetemült ötletnek tűnik, de én nagyon hiszek benne. Ez is olyan ital lehetne, amely sehol máshol nem készülhet, csak itt nálunk, Tokaj-Hegyalján!

Ha ezzel, vagy bármely más általam készített whiskyvel fel tudnánk jutni a csúcsra, az óriási eredmény lenne. Nyilván minden ilyen cél elérése felszabadító élmény, de szerintem sokkal élvezetesebb maga az út, ami elvezet odáig. 

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

Édesapámtól! Vállalkozói környezetben nőttem fel, ahol ugyan édesapámnak volt dedikált munkahelye – ahonnan végül nyugdíjba ment –, de mellette a saját vállalkozását is építgette, amely megfelelő alapot adott, hogy én, illetve két bátyám is el tudjon indulni az életben.

Nekem például az első vállalkozásomhoz, ami egy digitális fényképezőgépek importjával foglalkozó cég volt, anno adott 1 millió forintot – amely akkor nagy pénz volt – és aztán el is engedte a kezem. Ezt a pénzt annak rendje és módja szerint rossz döntéseim miatt nagyon hamar feléltem, mire édesapám annyit mondott, oké, akkor most próbáljam ugyanezt nulláról. Nem volt egyszerű, de sikerült, és ennek a szülői-nevelői hozzáállásnak köszönhetem a munkához való alapvető viszonyomat. Talán ez a legfontosabb lecke, amelyet érdemes volt megtanulnom, hogy később boldogulni tudjak, bármilyen területen is dolgoztam.

Mivel motiválja a kollégáit?

Nagyon fontos, hogy mindenki annyit tudjon keresni a saját munkájával, amely az ő boldogulásához elegendő, és a saját értékét tisztán lássa cégen belül. Ellenkező esetben feszültségek keletkeznek, ami hosszú távon a produktivitást fogja vissza, ezért nálunk az az alap, hogy minden kollégával ezt egyeztetem, és közösen megbeszéljük, adott esetben hogyan lehet komfortzónán belül elérni a bérfejlesztést. Ez olyan alapbiztonságot ad a kollégáknak, hogy egy szóbeli dicséret is óriási pluszt jelent a mindennapi munkában. Mindezért cserében mindenkitől tulajdonosi szemléletet várok el, hogy a munkáját ennek szellemében végezze el.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

Volt időszak, amikor nagyon szívesen kipróbáltam volna magam profi zenészként, de jelen élethelyzetemben ezt már nem tudnám vállalni.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

Jelenleg abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy annyi megkeresésünk van, melyet alig bírunk kezelni, és az üzletfejlesztés folyamata is ennek megfelelően inkább ezek lekövetésére, illetve építésére korlátozódik. Pillanatnyilag azt látom, hogy nem is feltétlen tudunk annyit gyártani, amennyit a belpiac fel tudna venni, de továbbra sem koncepció, hogy mindenhol ott legyünk. Sőt! Mesterségesen is tartunk egy kb. 10 százalék körüli hiányt, és inkább meghagyjuk a fogyasztóknak, hogy rátaláljanak erre a különleges italra, mert ezáltal egy sokkal márkahűbb és aktívabb fogyasztói bázis kiépítése a cél.

Mire sajnálja az idejét?

Jelenleg az utazási idő, ami sajnos nagyon passzív, hiszen én Budapesten élek, de a Seven Hills Distillery Bodrogkisfaludon van. Ez oda-vissza durván 4 óra út, és ameddig nincs olyan autó, amely ezt automatikusan meg tudná oldani, addig ez kidobott idő.

És minthogy hetente 1-2-szer teszem meg ezt az utat, így ez összesen havi bontásban több munkanap kiesést jelent, amit valahol természetesen be kell hozni.

Mivel lehet felbosszantani?

Ha valaki egy munkára azt mondja, hogy „kész”, de ahonnan én nézem, még közel sincs a kész állapothoz.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

Gyerekkoromban édesanyám révén hetente rendszeresen jártunk a lakóhelyünkhöz közeli idősotthonba, ahol kekszet osztottunk az ott lakó idős embereknek, és – nyilván főleg édesanyám – pár mondat erejéig meg is hallgatta őket. Ez nagyon meghatározó gyerekkori élményem, elképesztő sorsokat és állapotokat lehetett megtapasztalni. Ez talán nem klasszikus önkéntes munka, de jó lenne, ha a szellemiségét én is át tudnám adni a saját gyerekeimnek.

Mire nem sajnálja a pénzt?

A jótékonykodásra! Nem azt mondom, hogy gyakran és nagy összegeket szánok erre, de amikor igen, akkor az mentálisan nagyon felszabadító élmény. Amikor azt látja az ember, hogy ez jó helyre ment, egy fillért sem bánok belőle. Ellenkező esetben amikor valamiért pénzt adok ki, a lehető legjobbat keresem, a lehető legjobb áron.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

A zenehallgatás, illetve a családommal aktívan eltöltött idő!

+++

Az interjú az uzletem.hu engedélyével jelenik meg (Fotók: Seven Hills Distillery/Sánta László)