A kakaóbab világpiaci ára megduplázódott az év első negyedében, és egyelőre nincs esély arra, hogy normalizálódjanak a viszonyok. 

Az áremelkedés bár általános lesz, de elsősorban azokat a minőségi csokimanufaktúrákat fogja látványosan érinti, akik kisebb mennyiségben szerzik be az amúgy magasabb minőségű alapanyagot.

Akárcsak a kávé esetében, az időjárási tényezők és az ezzel együtt járó geopolitikai változások megnehezítik nemcsak a termelők munkáját, hanem a logisztikai lehetőségeket is: az elsődleges ellátónak számító nyugat-afrikai régió az utóbbi időben extrém időjárási viszonyokkal és járványokkal is küzdött, ami a kereskedelmet és a termelést is visszaszorította. 

Az elmúlt három évben a kereslet magasabb volt az elérhető mennyiségnél. 2023-ban világszinten ötmillió tonnás kakóbab volumenről beszélhettünk, ennek 60%-a Elefántcsontpartról és Ghánából származik, míg a dél-amerikai Ecuador csupán 9%-át adta a készleteknek. 

A hosszú távú kilátások sem rózsásak: több tanulmány foglalkozott a témával, hogy a globális felmelegedés a klasszikus afrikai termőhelyeket két-három évtizeden belül ellehetetleníti, hisz akárcsak a kávé, úgy a kakaó is rendkívül érzékeny a klimatikus változásokra és a vízhiányra.

A piac óriásai sorban jelentik be, hogy már nem tudják közgazdasági eszközökkel kompenzálni az alapanyag plusz költségeit, így a következő hónapok biztosan elhozzák kedvenc csokoládéink drágulását és ezzel együtt a minőségromlás veszélyét is. 

A szakértők szerint a tonnánként folyamatosan 8000 dollár felett jegyzett kakaóbab ára viszont még tovább emelkedhet. Ha az aszályos időszak állandósul, senki nem tudja, milyen irányt vehet a globális csokipiac.