A Zwack fogalom, a dicső múlt után sikerrel új életre keltett szuperbrand rendre remek innovációkkal áll elő, nem pihen meg a babérjain. A szilvás és a kávés Unicum-változatok után most egy eredeti és isteni terméket dolgoztak ki, ami tkp az Unicum szuperegója.

Nem egy főzőbor-típus, de megéri a pénzét, most 39 990 froncsi, de máris elkapkodták, persze zárt szám, csak 3200 váza készült belőle.

A szuperprémium italok feljövőben vannak, a társadalom polarizálódásának köszönhetően erősödik a marha drága holmik felvevőpiaca. És azért ilyen kevés készül belőle és azért ilyen drága, mert nem egyszerűen egy Unicum, hanem a piacra és a polcokra pörgetés előtt tíz évig érlelik francia hordókban. Valószínűleg az is unikális, hogy likőrt ilyen komolyan hordóznak, nemigen tudunk másik ilyenről.

Ugye az Unicum is fogalom, a népek hétköznapi szíverősítője, melyet sokan sörrel szoktak leöblíteni, ami egy kicsit proletár koktél, veszélyes elegy, hiszen az Unicum 40 %-os likőr.

Még olyan becézését is hallottam az unicummal bensőséges viszonyt ápoló nénitől, hogy unicumi. Az alap-unicum könnyen érthető, nem szofisztikált, erős és tömör anyag, van, aki szerint kicsit tenyeres-talpas holmi.

Nos, ez az új Unicum pont arról szól, hogy sima, elegáns, kifinomult, az Unicum felső foka, könnyedebb és karcsúbb, elillant belőle a hétköznapiság és abszolút eltűnt belőle az alaplé vaskosabb dereka, ez az unicum szuperegója. Ha az alap-Unicum a nép, a Trezor az ínyenc elitek nobilis, ünnepi itala.

A glaincarnes pohárból irdatlanul intenzív csokis-tejkocsis-aszaltszilvás illat vág orrba, hűt valahogy, az elegáns és karcsú kortyban dió, vanília, keksz, csoki, gyógynövényes kesernye, egy hangsúlyos és intenzív szegfűszeges ízképvonal, a lecsengésben még némi banán is feldereng, a szárazpróbában hordófüst és fekete tea kavarog.

A Trezort a költői nevű Füves Bárban mutatta be Zwack Sándor és Gulyás Csaba párlatszag- és szakértő, Sárközy Ákos séf eszméletlen finomságokat komponált a Trezor ízcsokra mellé.

Zwack Sándor az öreg méltó utódjának tűnik (azért merem így aposztrofálni, mert ismerni volt szerencsém, kedvelte az azóta megszűnt Figyelőben tíz évig működött borrovatomat és nemcsak a parlamentben találkozhattam vele parlamenti tudósítóként, hanem egyszer Bolgheriben is: gyanútlanul sétáltam és szembejött, mivel ott is lakott, nemcsak Magyarországon).

A Füves neve arra utal, hogy hátul ott látni az irdatlan gyógynövényes zsákokat, nem másra. Ugye még Zwack József bácsi kezdte el a gyógynövény-gyűjtést, amúgy a cucc titkos recept alapján készül 1790 óta. Irtó sikeres volt, a cég állandóan növekedett, globális szuperbrand lett, ma is vagy 35 országba exportálnak.

Az előző századforduló körül költöztek a Ferencvárosba, máig itt zajlik az alkímia, immár a hatodik generáció (Izabella és Sándor) irányításával és modern gyógynövény-kivonatolási és lepárlási technológiákkal. Időutazás a régi formákat megszüntetve-megőrző módon felújított, mézédes monarchikus évek atmoszféráját és a Pál utcai fiúk korát idéző gyönyörű régi falak között csellengeni.