Az aszú nem édes bor, sokkal inkább édes száraz bor

2021. 12. 10., 11:15
Borok
2854

Keveset hallani mostanában a Tokaj-Hétszőlő birtokról, nekem is csak azért jutott eszembe, mert szembe jött ez a két palack. 

A Koccints Aszúval szervezői küldték, tavaly az ő jóvoltukból Barta aszúkat kóstolhattunk. Mivel éppen ma van az aszú világnapja, adja magát az alkalom, hogy kipattintsuk a dugót. 

Mi sem bizonyítja jobban a Tokaj-Hétszőlő presztízsét, mint az a tény, hogy történelme során kivétel nélkül nemes és neves családok birtokolták. Mióta a Garaiak egyesítették a hét szőlőt, azóta olyan prominens famíliák gyakorolták fölötte tulajdonosi jogaikat, mint a fejedelem Bethlen Gábor, a Rákócziak, majd a Habsburgok. Jelenkori történetét 2009 óta a Reybier család írja. A Hétszőlő az új stílusú aszú egyik úttörője. Azt mondanom se kell, hogy kezdettől fogva a természetességéről híres, 2016-tól a teljes birtokon bioművelés folyik.

Aszúkészítésre predesztinált birtok. A 18. század elején az aszúminőség és mennyiség alapján nem véletlenül sorolták az első osztályba. Az egyedi talajadottságnak köszönhetően páratlanul könnyed, mégis koncentrált aszúk születnek. Az aszú nem egyszerűen édes bor, hanem önálló, semmihez sem hasonlítható borkategória, kvázi „édes szárazbor”. Legnagyobb erénye, hogy ilyen koncentráltság mellett képes megőrizni könnyedségét.

Míg általában az édes borokban az édességen van a hangsúly, addig az aszúban a cukortartalom csak egy a sok összetevő között. Egy jó aszú a sav, tannin és cukor csodálatos egyensúlyáról szól. Ezért nem lehet egyszerűen csak leédesborozni. Több, mélyebb, árnyaltabb, sokrétűbb annál. Olykor a cukortartalmáról meg is feledkezünk. Ráadásul készítésmódjában közelebb áll a száraz vörösborokhoz, mint a fehérekhez.

A Hétszőlő birtok homogén lösztakaróját olykor tudálékosan lebecsülik, és hátrányként aposztrofálják. Pedig épp az ellenkezőjéről van szó. Valójában inkább különleges adottságról beszélhetünk. A meleg, déli fekvésben, a lösztalajon, ahol az Alföld először találja szembe magát a heggyel, a szőlők fajtától függetlenül az átlagosnál illatosabb borokat produkálnak. Az alábbi két, dűlőszelektált tétel is is ezt bizonyítja.

Ahogy anno Kovács Tibor, az egykori birtokigazgató fogalmazott: „A mi aszúink könnyebben érthetőek, hamarabb fogyaszthatók. Lehet ezen vitatkozni, de 1502 óta a Hétszőlő mindig presztízs birtok volt. Vagy ötszáz éve tévednek az emberek, és még nem találták meg az igazi aszúkat, vagy ezt igenis lehet szeretni.”

A 2013-as amúgy remek évjárat az első, amikor a Hétszőlő dűlőszelektált aszúkkal jelenik meg. A meleg, száraz nyarat először csapadékos, majd hosszan tartó száraz, meleg ősz követte.

Tokaj-Hétszőlő 5 puttonyos Aszú Nagyszőlő-dűlő 2013 Premier Cru

A cukor-sav arány döbbenetesen kiegyensúlyozott. Egyébként is, a cukor csak egy a sok alkotóelem közül. Azért, mert természetes édes borról beszélünk, nem biztos, hogy az édességen van a hangsúly. A komplexitás, a tannin, a botrytisz, a kristálytiszta struktúra sokkal előbbre való. Illatban és ízben a gyümölcsöké a főszerep.

Még érezni a szőlő zamatát, de ott figyel a virág-narancshéj-aszalt sárgabarack is. Szerkezete telt és olajos, mégis könnyed szövésű, sokkal jobban itatja magát, mint mondjuk egy mádi aszú. A hordó már egész jól belesimult az összképbe, de azért itt-ott még megvillan a vanília. Stilton sajthoz, távol-keleti, egzotikus, csípős-savanyú ízvilág mellett a legszebb. Kipróbáltuk.

Tokaj-Hétszőlő 5 puttonyos Aszú Hétszőlő-dűlő 2013 Premier Cru

Intenzív, vibráló savai még inkább megerősítik a címben foglalt paradoxont. Még mindig nagyon fiatal, a fa már részben integrálódott, de még erőteljesek a vaníliás-kávés aromák. Virágok, kandírozott narancs és egzotikus gyümölcsök alkotják a korty gerincét. Plusz valami megfoghatatlan keleti fűszer, de nem tudok rájönni, melyik. Szerkezete krémes, puha, telt, mégis áttetsző. Nem véletlen, hogy a francia termőhelyi osztályozás terminológiáját használják ezzel a két dűlős tétellel kapcsolatban. Valóban Premier Cru mindkettő.

Fotók: gusto.hu