Négy spanyol borászat ellen indult nyomozás a fogyasztók félrevezetése, illetve csalás miatt. Az ügyészség szerint a Castilla-La Mancha borvidék Valdepeñas régiójában működő pincészetek olyan crianza-, reserva- és gran reserva-tételeket árultak, amelyek nem felelnek meg az eredetvédelmi előírásoknak.

A meglehetősen szigorú spanyol bortörvény szerint crianzának azt a bort lehet nevezni, amely legalább két évet érlelődött a piacra kerülése előtt, és ebből minimum hat hónapot tölgyfahordóban töltött. A reservákat három évig kell érlelni, és legalább egy évig tölgyfában tartani, a gran reservák pedig 60 hónapos érlelésükből minimum 18 hónapot töltenek fahordóban.

A most megvádolt négy pincészet – Félix Solís, García Carrión, Bodegas Navarro López, Bodegas Fernando Castro – gyakorlata szerint a címkén feltüntetett adatok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, ráadásul a cégek jóval több bort adtak el, mint amennyit a hatóságnak bevallottak.

Őszintén szólva egyáltalán nem csodálkozunk a történteken. Évekkel ezelőtt magunk is megfordultunk a Félix Solís és a Ferrando Castro pincészetben.

A Félix Solísról írtuk anno: „Csak ámulunk, bámulunk és szörnyülködünk. Európa legnagyobb borgyárában vagyunk, a technológia, a tömeggyártás minden porcikáját láthatjuk. Lenyűgöző és nyomasztó, mint egy Wagner opera. A borok minősége maximálisan megfelel annak a benyomásnak, amit a látvány keltett bennünk, foglalja össze kolléganőnk diplomatikusan a borkóstoló után. (Annak tényleg!) Egy-két lapát tannin, chips, sav, „kitudjamégmi”, az adalékanyagos zacskók, akár egy építkezésen a cementes zsákok, szemérmetlenül kitárulkozva hevernek mindenfelé).”

Forrás: magazin.wein.plus / nyitókép: pxhere.com