Kényes, keveset terem, és mivel nővirágú, beporzással termékenyül, ezért több fajtával, hagyományosan a budai zölddel vegyesen ültették. 

A parasztok anno úri szőlőnek gúnyolták. Nevét kékes árnyalatú levélnyeléről kapta.

Bár manapság már egyértelműen a Badacsony emblematikus, őshonos fajtájaként aposztrofáljuk, eredetileg kedvenc borvidékünk, Somló egyik fő fajtájaként tartották számon. 

Bizonyíték erre Jean-Antoine Chaptal borkészítésről írt műve, melyet 1805-ben magyarítottak. A francia tudós a kéknyelűt még egyértelműen somlóiként írja le.

Nem sokkal később, Bogyay Lajos 1826-ban alapított Badacsony-hegyi fajtagyűjteményben már a legfelső teraszon van kijelölve a helye.

A 19. század végén szakemberek keresték a magyarázatot arra, mi lehet az oka annak, hogy a fajta kizárólag Badacsonyban produkál csúcsminőséget. A Balaton páratartalma mellett állítólag a badacsonyi hegy-völgy irányú légmozgás segítette a kéknyelű megtermékenyülését, és ebből az együtthatásból született a fajta extrém minősége.

Manapság alig több mint két tucat borászat próbálja életben tartani a kéknyelű renoméját több-kevesebb sikerrel. 

Közülük fejhosszal kiemelkedik Szászi Endre, aki szerintünk a legközelebb jutott a fajta megértéséhez.

Már a 2020-as Kéknyelűjéért is rajongtam, de ez a 2022-es most mindent visz. 

Illata fehér húsú őszibarack, zöldalma, lime, grapefruit, fehér ibolya, akácméz, haldokló mezei virágok, menta, citromfű bonyolult, szétszálazhatatlan szövedéke.

Íze az illatával szinkronban komplex, felül a gyümölcsösség, mögötte a virágok, cizellált savak épülnek egymásra az ásványosság szilárd talapzatán. 

Nemcsak ritka, különleges fajta, de a magyar fehérbor egyik legizgalmasabb példánya is egyben ez a bor.