Páros lábbal rúgta be az ajtót a cukkiniszezon: az egyik nap még a virágokat sütögettük sörtésztában, másnap meg tele hűtő zöld és sárga terméssel.

A nyár egyik legmenőbb alapanyaga a cukkini (Cucurbita pepo) – mondhatnánk, hogy a nyár legmenőbb zöldsége, de ugye technikai értelemben gyümölcsnek is nevezhetjük, hiszen a növény virágából fejlődik ki.

Dominanciája miatt gyakran az olasz konyhával kapcsolódik össze, ám valójában Észak-Amerikából származik. A meghonosítása után azonban valóban nagyon népszerűvé vált a mediterrán régióban, máig számos receptet tudunk ellesni a konyháikban. Először, meglepően későn, Charles Victor Naudin francia botanikus írta le, 1856-ban – a ma ismert név csak az 1900-as évek elejétől használatos. Bár a legismertebb változata zöld, léteznek sárga, fehér és csíkos fajták is. Mindegyiküknek hasonló az íze, de méretben és megjelenésben jelentős különbségek lehetnek.

Miért együk?

A cukkini alacsony kalóriatartalmú, de tápanyagokban gazdag – remek forrása az A- és C-vitaminnak, káliumnak, folsavnak és antioxidánsoknak. Népszerű a diétázók körében: cukkini magas víztartalma és rostjai elősegíthetik az emésztést és a hidratálást, valamint támogatják az egészséges bélműködést. 100 gramm mindössze 17 kcal-t tartalmaz, így kiváló választás azoknak, akik figyelnek a kalóriabevitelre.

Sokféleképpen elkészíthető, sütve, grillezve, párolva, sőt, salátákban még nyersen is fogyasztható. Emellett gyakran használják tészta helyettesítőként is. Különösen izgalmas, hogy nem csak sós, hanem édes fogásokhoz is alkalmas – a közhiedelemmel ellentétben a csokis cukkinimuffin vagy vaníliás cukkinipite igenis lehet finom. Ugyan idehaza kevésbé népszerű étel, de a szép sárga virágai is ehetők: töltve, bundában sütve korrekt nyári ebéd.

A méret a lényeg

A cukkini gyorsan növekszik, és gyorsan is érik. Akár napi 2,5 centimétert is nőhet megfelelő körülmények között. A legnagyobb cukkini világrekordját egy olasz származású kanadai kertész, Giovanni Batista Scozzafava hozta össze: 2014-ben 2,52 méteres példánnyal hódította el a címet.

Veszélyes is lehet

Ugyan evolúciós okokból nagyon kevés ember fogyaszt keserű ételt, de azért nem árt résen lenni. Bár ritka, de előfordulhat, hogy a cukkinikben megnő a cucurbitacin szintje. Ez a vegyület keserű ízt ad és mérgező: hasmenést, hányást és egyéb gyomor-bélrendszeri panaszokat okozhat.

A termesztett fajtákban a vegyület szintje általában alacsony, mivel a nemesítés során igyekeztek a kellemesebb íz irányába elvinni a cukkinit. Ami miatt mégis résen kell lenni, az a hőség: a nagyon meleg időjárás, a vízhiány, a környezeti stressz és a cucurbitacin termelődése között van kapcsolat, azaz öntözzük megfelelően, és ha kóstoláskor keserűnek érezzük, ne készítsük el.

Kép: pixabay.com