Van néhány olyan növény, ami összefonódott az emberi kultúrával. A füge pont ilyen: ősi, ízletes gyümölcs, amelyet már az ókorban is nagyra értékeltek.

A ficus nemzetség tagja, ahova micsoda meglepetés, a fikusz is tartozik, több mint 800 egyéb fajjal együtt. A magyar kerteket is egyre gyakrabban díszítő Ficus carica a legelterjedtebb az ehető gyümölcsöt hozók közül.

Története több ezer évre nyúlik vissza, számos kultúrában szimbolikus jelentőséggel bír. Az ókori Egyiptomban az újjászületést jelképezte, míg a görög mitológiában Dionüszosz ajándékaként tartották számon. A Bibliában is szerepet kap, például Ádám és Éva történetében, ahol a fügefa leveleit használták takaróként, de ezen túl is komoly szimbolikát hordoz. A magyar irodalomban Móra Ferenc is említi az Ének a búzamezőkről című novellájában a fügét: Szpiritutó is ezt lopja, hogy édes ízével visszahódítsa Péterkét.

Mivel kezdődik a szezon, érdemes pár szót ejteni a növényről. Fa vagy bokor? Jó kérdés, mindenesetre akár nyolcméteresre is megnőhet ez a lombhullató. Nagy, karéjos leveleivel a benapozott kertek dísze – a gyümölcs a virágzó ágvégből fejlődik ki, és több ezer apró, egymással összefüggő virág alkotja.

Termesztés és szaporítás

A füge a mediterrán éghajlatot kedveli, de alkalmazkodóképes, így északabbra is termeszthető. A legjobb növekedési körülményeket a meleg nyarak és enyhe telek biztosítják, de az alkalmankénti mínuszokat gond nélkül elviseli. A füge szaporítása kifejezetten egyszerű, történhet talajsarjról, bújtatással, dugványozással vagy akár magról is, igaz, Magyarországon jellemzően az adriai fügék teremnek, amik beporzás nélkül is gyümölcsöt adnak. Ahhoz viszont, hogy a mag életképes legyen, hogy kicsírázzon, beporzás szükséges, amit csak egy rovar, a fügedarázs végez – annak hazai elterjedése rendkívül alacsony.

Jól tűri a szárazságot és a szegény talajokat is, azonban, ha megfelelő a vízelvezetés és a tápanyagellátás, meghálálja. Általában 3-5 év alatt kezd el termést hozni – ha jó helye van, több évtizeden át csemegével ajándékozhat meg minket.  

Lila vagy zöld?

A lila füge héja sötétlila vagy kékes árnyalatú, belseje vöröses vagy bíbor. Általában édesebb és intenzívebb ízű, mint a zöld fajták.

A zöld füge éretten sárgás-zöld, míg a belseje rózsaszín esetleg borostyánsárga. Íze enyhébb és kevésbé édes, mint a liláé – néha egészen citrusos jegyekkel rendelkezik!

A termése feldolgozása

A füge éretten zamatos és lédús, frissen és szárítva is fogyasztható. A friss fügét a legjobb azonnal megenni vagy hűtőszekrényben tárolni, de ha van aszalógépünk, akár a vizet is kivonhatjuk belőle, így növelve meg az eltartási időt. Gyakran használják lekvárok, szirupok, sütemények és egyéb desszertek vagy kenyérfélék készítéséhez. Emellett a füge jól működik sós ételekben is, például húsokhoz, salátákhoz, sajtokhoz.

Lekvár jöhet?

Egyre több helyen készül a fügéből ízletes pálinka, ha nem elég szemfüles a család. Ha az édesszájúak a sarkukra állnak, a lekvár is kézenfekvő. Nagyon egyszerű, 2:1 arányban cukrozzuk, majd ízlés szerint citrom levével frissítjük, és addig főzzük állandó keverés mellett, míg megfelelően besűrűsödik. A vanília remekül passzol bele, de pirított dióval bekeverve is kidunsztolhatjuk.

Saláta is jó lesz

A felnegyedelt fügék passzolnak a komplexebb ízű salátákhoz – nincs szabály, a lágy kecskesajt ugyanolyan jól megy hozzá, mint a balkáni stílusú grillpaprika. Zöldek, olívaolaj, fenyőmag? A végtelenségig lehet fokozni – a lényeg, hogy kis balzsamecet jusson a tál tetejére.

A húsok mellé

Akár vasserpenyőben, akár grillen is megsüthetjük kicsit: ahogy a cukros levele karamellizálódik, zseniális, új aromák születnek, amik pompásan kiegészítik a húsokat is. Mindegy, hogy csirke, bárány vagy sertés, jó lesz együtt – titkos hozzávaló a chili és a füstölt maldon só!

Kép: Pixabay.com