Ételmérgezést kapni nagyon könnyű - bármi, ami érintkezik az ételünkkel, forrása lehet a bajnak. Igen, a vágódeszka is.

Az első számú probléma a keresztszennyeződés: egy nyers csirke felbontása után ugye nem kezdünk paradicsomot vágni a nyers zöldségsalátához, hacsak nem szeretnénk egy minőségi hasmenéssel kezdeni a következő reggelt. Éppen ezért a konyhai előkészítő műveletek során többször kést mosunk, deszkát takarítunk – nem mindegy azonban, hogyan.

Évezredekig a fa vágólap volt az alap. A hetvenes évek hozta el a műanyagokat a konyhába. Azt hittük, itt a könnyű tisztítás aranykora – azóta látjuk, ez korántsem így vagy. Egy évtizeddel később Dean Cliver, a Kaliforniai Állami egyetem (UC Davis) kutatója vonta be a mikrobiológiai vizsgálatokba a népszerű konyhaeszközt és megcáfolt néhány mítoszt. A szakember megállapításai máig érvényesek:

1. A műanyag vágódeszkákat könnyebb fertőtleníteni. A vágások nyomán azonban mélyebb barázdák keletkeznek, ami ideális a baktériumok számára.
2. A fa nehezebben fertőtleníthető, de legtöbbször keményebbek, így nem találunk olyan mély karcolásokat a felületükön.

Az sem mindegy, milyen fa a vágódeszka anyaga. Benjamin Chapman, az Észak-Karolinai Állami Egyetem (NC State) élelmiszer-biztonsági kutatója több irányból is körüljárta a témát – szerinte az olyan alapanyagok, mint a juhar, ugyan nagyobb igénybevételt jelenthetnek a pengének, mint a népszerű cédrus, de sűrűbb szerkezetük okán sokkal kevésbé marasztalóak a baktériumoknak.

Ő a háztartások számára azt javasolta, hogy alapanyagcsoportok alapján külön-külön vágódeszkát használjunk, úgy, ahogy az éttermekben szokás. Tippje szerint hőálló, mosogatógépben tisztítható vágólapot válasszunk a húsokhoz, fából készültet pedig a zöldségekhez, pékáruhoz.

Hogyan tisztítsuk kézzel?

A műanyag vágódeszka forró víz, mosószer és kefe segítségével jól takarítható, a lényeg, hogy a barázdákba ne költözzenek be a nem kívánt társbérlők. Professzionális konyhákon a HACCP előírások alapján fertőtlenítő hatású mosogató- és tisztítószert használnak. Ha nincs ilyenünk, a zsíroldó takarítás után nyugodtan fújjuk le ecet és víz 1:1 arányú keverékével, majd 10 perc állás után öblítsük le és hagyjuk megszáradni. A hidrogén-peroxid klórmentes fertőtlenítőszer - mivel könnyen elérhető ez a gyenge sav, a konyhában is bátran bevethetjük egy spriccelős flakonban!

A fa vágódeszkánál is fontos a zsíroldás. Mivel a túl sok víz megárt neki, - beszívja, vetemedik, megreped -, ezért konyhai mosószerrel is ledörzsölhetjük folyó víz alatt. Az ecetes keverék ezekhez is alkalmas! Modern kori taktika a gyors gőztisztítózás: ha van otthon ilyen berendezésük, legalább hetente egyszer, vagy minden nagyobb húsozás után vegyük igénybe – a forró közeg garantáltan odacsap a baciknak!

Azoknak, akik nem használnak a környezetet megterhelő ipari tisztítószert, javasolnánk a régi hentestrükköt: ők éjszakára sóval hintik be a keményfából készült tőkét. Nem csak a szagokat tünteti el, hanem ki is szívja a nedvességet. Ha az egyiptomi múmiáknál bevált a NaCl, akkor a konyhában is jó lesz!

A századelőn írt, praktikus tanácsokat megvillantó kiskönyvekben a sóból, szódabikarbónából és kevés vízből kikevert paszta is szerepel. Elterítették, állni hagyták félórát, majd gyökérkefével alaposan ledörgölték, leöblítették – az alapos szárítás természetesen minden módszernél elengedhetetlen.

Tipp: ne egymásra téve pakolják, fontos, hogy keringjen a levegő! Minél több és mélyebb barázda van a deszkán, annál több felület áll rendelkezésre a nedvesség csapdába ejtéséhez, ami a baktériumok és a penészgombák felszaporodásához vezet!

Hogyan tisztítsuk géppel?

A nagyon vékony – igazából semmire sem alkalmas – műanyag lapok általában megvetemednek a hőtől, így csak olyanokat tegyünk a mosogatógépbe, aminek a gyári ajánlása is megengedi. A magas hőfok és a mosótabletta jó a baktériumok és a zsír ellen, ám ha már mélyek a barázdák, nem tisztítja ki szépen. A megelőző kefés sikálás segíthet, de ha nagyon szétszabdalt a lap, inkább dobjuk ki és vegyünk újat a saját érdekünkben!

Betehetjük-e a fát a mosogatógépbe? A válaszunk egyértelműen nem – hacsak nem akarjuk a meggörbült, repedező hulladékot nézegetni. Ugyanez érvényes a fanyelű késekre is!

Mit adott nekünk a tudomány?

A professzionális konyhákon fénysebességgel terjednek a japán eredetű, szintetikus, gumi alapú vágólapok is. Ezek nem karcolódnak, nem keletkeznek rajtuk barázdák – ugyan mosogatógépbe ezeket sem tehetjük, de mivel a felületük nem karcolódik, nagyon könnyű higiénikusan tartani. Ugyan áruk magasabb a hagyományos fa és műanyag változatoknál, de otthoni körülmények között akár harminc-harmincöt évet is kibírnak. Szóval örök darabok.

A képek forrása: Pixabay.com, Globalkitchenjapan