Ez az idei nyár legszebb rozéja

2020. 08. 06., 21:17
A hét bora
3444
By

Rozé miatt ritkán fogok a húrok pengetésihez. Most mégis kénytelen vagyok lantot ragadni.

Mert a minap megkóstoltam a 2019-es Vesztergombi Kerékhegy Shiraz Rosét, Radosevics Radován nyomta a kezembe egyik borszaküzletében.

Mit megkóstoltam, meg is ittam. Sőt nagy lelkesedésemben felhívtam Vesztergombi Csabát, hogy minél többet megtudjak a bor hátteréről.

Csaba elmondta, hogy a 2017-es volt a Kerékhegyi Shiraz rosé első évjárata, kvázi a véletlen szülte. A vörösbornak szüretelt szőlő levével tele lett a tartály, 10-12 hl-t le kellett engedni, ami aztán külön erjedt ki. Olyan szép lett, hogy palack után kiáltott.

A 2019-es is hasonlóképpen született.

Csaba szerint a Kerékhegy Szekszárd grand cru-je. Nemcsak azért, mert a borvidék legmagasabb pontja (281 méter), hanem mert a napsütéses órák száma itt a legmagasabb, ergo a legmelegebb terület. A vörösagyagos talaj pláne vastagon benne van a bor kiemelkedő minőségében.

Színében keveredik a hagymahéj és a lazacrózsaszín, már-már rókavörös,(ezt a fotón nehezen tudom visszaadni), de az talán látszik, hogy komoly anyag.

Ma már a legtöbb rozé csavarzáras. Hogy ebben az esetben nem egynyári borral van dolgunk, azt hivatott kifejezni a parafadugó. Csaba állítja, hogy a 2017-es máig nagy formában van, amit amúgy a külföldi piacokon sokkal jobban értékelnek, mint idehaza. Itthon a rozé az egynyári, tutti-frutti szomjoltó szörp szinonimája. Magam legalábbis ezt tapasztalom.

Vesztergombiéké viszont igazi bor. Illatában a déligyümölcsök erdei gyümölcsökkel keverednek. De nincs benne semmi túlzás, az aromák visszafogottak, nem harsog egyik alkotóelem sem.

Ízben a gyümölcsök mellett finomra csiszolt, de frissítő savvilág és nemes, széles textúra vár. Az alkohol magas, de fel se tűnik, inkább a mediterrán fűszerek diszkrét jelenléte visz izgalmat az összképbe.

A korty elegáns, puha, hosszú, elképesztően szép ívet rajzol íztérképünk horizontjára. Legszebb rozéemlékeim között fogom számon tartani.