A vabi-szabi a tradicionális japán gondolkodás szépségről alkotott fogalma.

Jelentősen eltér az európai szépségeszményektől, de szembemegy azzal is, amit a mai dizájnerek többsége gondol a használati tárgyak szerepéről az életünkben.

Egy szép tárgy, azaz vabi-szabi tárgy szemlélése a hagyományos japán felfogás szerint nyugodt melankóliát és szellemi vágyakozást vált ki belőlünk.

Ez a definíció minket, magyarokat leginkább talán Hamvas Béla „meditációs objektumára” emlékeztet.

A szép tárgy olyasmi, ami megemeli a hétköznapokat, vagy ha úgy tetszik, kiszakít a komfortzónánkból, mert az elmúlásra, a tökéletlenségre, a természet állandó változására emlékeztet.

Ezért van az, hogy a vabi-szabi tárgyak értékét a hibák is növelhetik. Ha egy kerámia eltörik, arannyal kevert agyaggal ragasztják össze, mert a törött edény még az eredetinél is értékesebbnek számít.