Akkor lepődnénk meg, ha nem esett volna: a Gourmet Fesztivál nyitónapjához a víz ugyanúgy hozzátartozik, mint a jó ételek és a finom italok.

Évek óta tartó szokás, hogy a bolyongást egy pohár pezsgővel kezdi az ember. Nem véletlen, hogy a Kreinbacher a bejárattól pár méterre táborozik: amíg fentről esőcseppek hullottak, a pohárban apró kis buborékok szálltak felfele.

Az egyedi, összefestett palackjáról felismerhető Brut Nature Rosé Magnum 2019 limitált mennyiségben, számozott palackban készül. A csontszáraz, kellemesen élesztős pezsgőnek nem csak a színe elképesztő, hanem a finom citrusos-pomelós utóíze is.

A Balaton mellett, a kéthelyi Kristinus Borbirtokon üzemelő Lokal47 termelői, természetközeli konyhát visz. Markánsan vidéki, de a világtrendeknek megfelelő Csillag Richárd séf stílusa, aki párjával, Gelencsér Jankával igazán szerethető koncepciót hozott el most Budapestre.

Standjukon a méhkirálynős tematika dominált a női energiák jegyében, ami az idei Gourmet témája. Ugyan az elképesztően gusztusos angus marhaszeggyel készített vadasról nem erre asszociáltunk, de a lépes mézes pirított rizslappal készült epres „palacsinta” maximálisan hozta a fesztivál hangulatát.

Nagyon jó arányai voltak – nem volt túl édes, így a kísérőként kapott epres kombucha remek ívet húzott a desszerttel.

Az Unomas a spanyol konyha egyik legszerethetőbb képviselője Budapesten. A túlzásoktól mentes ételeikben ott a kötelező háziasság és az éttermi kifinomultság is. A mallorcai kolbászkrém, a fűszeres gomba és a lazactatár ideális előétel azoknak, akik szeretnék kicsit jobban megismerni a filozófiájukat.

A fesztiválon kóstolt fogások közül az egyik kedvencemmé vált a bikapofájuk: a lassan sült hús vajpuha volt és zamatos, míg a körítésként kínált karfiolpüré teljes értékű ételként is működne. Az érett manchego sajt remekül passzolt mindkét fő összetevőhöz.

A grillezett polipjuk csalafinta volt: a füstös ízéhez zseniálisan igazodott a guacamole és kivis picada. Bármikor meg tudnánk enni újra.

A katalán krém könnyű kis levezetés volt, ezen örömmel osztoztunk meg a kollégákkal.

A ballagókat úton-útfélen megpróbálják fogyasztásra bírni. Amikor megláttuk a táblát, mi is elgondolkodtunk, hogy tényleg, üres a fesztiválpohár, inni kéne valamit.

A Béres Tokaj standjánál fékeztünk le, ahol éppen szablyával bontották a palackokat - a 2019-es, száz százalékban hárslevelűből készült tételük varázslatos volt. Évről-évre izgalmasabb tokaji pezsgőkkel találkozhatunk, ez is megérdemli a maximális figyelmet!

A németekben bízhatunk, ha ivásról van szó: még csak dél volt, de a hangulat már elérte a csúcspontot.

A Citroen HY kisbusz kedvelt büféskocsi: a padlója alacsony, a formája pedig vonzza a tekintetet.

A tiszalöki Horgonyzó a keleti országrész megbízható vendéglátóhelye: a budapesti turnéjukra is elhozták a folyóparti hangulatú fogásaikat, így aki halat kívánt, náluk megtalálhatta azt is. Kezdésnek a hideg vajtöklevesüket ajánljuk, ami akkor is tökéletes lesz, ha elmennek a felhők és kisüt a nap - a kovászolt cukkini príma ötlet a selymes lé mellé.

Egy harcsatöpörtyűt nem kell túltolni, úgy jó, ha egyszerű. Ez most tökéletesen teljesült - a zöldfűszeres tartármártás és savanyított hagyma a krémességet és a savat is megadta a ropogós hús mellé.

Nem csak egy sima madártej: a lepirított kürtőskalács és a gyümölcsök még vonzóbbá tették a kedvelt desszertet.

A számos budapesti étterem mellett örömteli volt látni a vidéki, köztük a Sakura-díjjal is értékelt konyhákat is - természetesen a legendás Kistücsök sem maradt távolt. Standjuk előtere sosem volt üres - beszámolók szerint a Jahni László által készített nyúlgerinc hibátlan volt.

Természetesen az eső vissza-visszatért, de délutánra már a nap is erőt vett magán és elkezdte felszárítani a padokat és a tócsákat.

A gyöngyösi Bori Mami mindig készül valami izgalmas, kevésbé szokványos alapanyaggal. Ez idén sem változott: amíg az elegánsra pimpelt agyvelős pirítóst ettem, Sándor Béla tulajdonos elárult egy friss hírt is. Hamarosan megnyitják a kézműves pékségüket!

A borjúszív mellé céklás-gombás tekercs járt. A hús állaga hibátlan volt, amit a pecsenyeszaft és az eper tett teljessé.

A cseresznye és dohány fantázianevű desszertet bevallom, a kardiovaszkuláris egészségem miatt nem kóstoltam meg, és utólag meg is bántam. Önök ne legyenek ilyen balgák, túl szép ahhoz, hogy kihagyják.

Szabi, a pék is új boltot nyit a szentendrei főút mellett - bevallása szerint itt már végre parkolóhely is várja a vásárlókat. Az előételként kínált grissinijéhez a színes kencék apró festőpalettán érkeztek. 

A lila ravioli szívvel volt töltve: hát mi ez, ha nem őszinte szeretet?

Szabi érzi ezt a feminin témát, így desszertnek gyönyörűséges női szeszély süteményt kínált.

A Gere-féle Frici frizzante a nyár egyik stabil pontja: a gyöngyöző bor könnyű, divatos és nagyon szerethető.

Néha érdemes megállni, csak úgy cél nélkül nézelődni - kár lett volna elmenni egy ilyen szépen megrakott konro grill mellett.

A Majorelle autentikus marokkói étterem - nem csak illatokkal csalogatták a vendéket, hanem látványosan szervírozott teával is.

Pohner Ádám elhozta Budapestre Mályinka község és az Iszkor étterem ízeit: horhos-völgyi báránysaslik mellé konfitált vargányát és tojáskrémet tálalt. Markáns volt, letisztult és önazonos.

A Natura Hill azt kínálta, amit szeretünk bennük. Sok zöldség, vad ízek, ötletesen felhasznált alapanyagok. A cirok, disznófül és mangalica lapocka hármasát uborkakimchi és cukorborsó kerekítette, sikerrel. A fogás vega változatába grillezett laska kerül hús helyett! 

A sóskás köleskása, bodza és eper furcsán hangzik együtt, de csak addig, míg meg nem kóstoljuk - ilyen egy jól kanalazható, fesztiválkörülmények közé is átültethető tányérdesszert.

A zebegényiek zizijével, vagyis levendulás rizspuffancsával zártuk a pénteki napot. Ha szombaton vagy vasárnap önök is a Gourmet mellett döntenek, ezt az édességet próbálják ki. Óvatosan, mert átkozottul addiktív!

Kép: Zirig Árpád / Gusto.hu