Akkor omlott össze bennem a Kádár-rendszer, amikor életemben először beledugtam az ujjam egy nutellás üvegbe.

A 80-as évek elején történt, a nyaralónk konyhájában. Csak egy kevés volt az alján, a németek hagyták ott, akiknek kiadtuk a házat. Már az illatától sokkot kaptam, és ahogy szétolvadt a nyelvemen a selymes massza, mélységes szomorúság tört rám. Megértettem, hogy ezek után soha többé nem lehetek boldog a Bocicsoki-univerzumban.

Ha akkor szembejön velem a felnőtt énem, és azzal vigasztal, hogy pár évtizeddel később már egyáltalán nem fogok Nutellára vágyni, ellenben odáig leszek egy hasonló textúrájú, zöld színű krémért, természetesen bolondnak nézem. Hírét se hallottam akkor még pisztáciának. 

Vicces egyébként, hogy a Nutellát Pietro Ferrero éppen a cukrászata közelében dolgozó munkások számára fejlesztette ki a háború után ínséges időkben. Olyan kenhető csokoládét kreált, amiben a drága és hiánycikknek számító kakaóbabot az – akkoriban olcsó – piemonti mogyoróval pótolta.

Üvegbe 1964-ben került a kence, és még ekkor sem sejtette senki, hogy ekkorát fog szólni, méghozzá világszerte. Pedig mindössze 13 százalék mogyorót, 7,4 százalék kakaóport tartalmaz, az összes többi összetevője pedig üres (értsd tápérték nélküli, inkább csak bajt okozó) kalória: rengeteg cukor és telített zsír, főként (környezeti szempontból kérdéses) pálmaolaj. 

A pisztáciakrém nem vált tömegtermékké, még a legolcsóbb variációkban is 20 százalék körüli a pisztáciatartalom, és mindegyik kakaóvajjal, napraforgóolajjal vagy olívaolajjal készül.

Ennek megfelelően az ára sem vethető össze a Nutelláéval, egy 200 grammos kis üveg 2000 forintnál kezdődik. Tesztünkhöz a magyar piacon kapható magas pisztáciatartalmú, prémium krémekből válogattunk, és hozzácsaptuk a sorhoz a saját készítésű verziónkat. 

Pisztáciakrémet készíteni ugyanis egyáltalán nem nagy ördöngösség. Pontosan az kell hozzá, ami az üvegcsék címkéin fel van tüntetve: pisztácia, cukor, tej (avagy tejpor, tejszín, netán sűrített tej), olívaolaj és kakaóvaj. Na meg egy aprítógép. 

A kakaóvaj kérdést úgy oldottam meg, hogy jó minőségű fehér csokoládét használtam. Mivel ez már önmagában elég édes, a masszához nagyon kevés cukrot tettem – de talán még ennyit se kellett volna. 

Tehát a hozzávalók, kivételesen az árukkal együtt:

• 70 g sótlan pisztácia héj nélkül 1149 Ft
• 70 g fehércsoki 349 Ft
• 20 g nádcukor 148 Ft
• 50 ml tejszín 57 Ft
• 1 ek olívaolaj 100 Ft

Összesen 1803 forintunkba került a nagyjából 200 grammnyi kézműves krém, a legtöbb bolti tételért ennél jóval többet fizettük, akár a kétszeresét is. De nemcsak ezért éri meg házilag készíteni, hanem mert az eredmény frissebb és aromásabb, mint a bolti társaké, és mert így van módunk kikísérletezni az ízlésünknek megfelelő, optimális pisztácia-cukor harmóniát. 

Elkészítése:

Egy kis lábosban vizet forraltam, majd levettem a tűzről, beleöntöttem a pisztáciát, és egy-két percig hagytam ázni. Ezek után könnyen lejött róla a vékony barnás héj egy papírtörlő segítségével.

Az élénkzöld szemeket az aprítóba tettem, hozzádobtam a felkockázott fehér csokit, a nádcukrot, a tejszínt és az olívaolajat, vagyis valamennyi összetevőt, és kis szünetekkel, hogy a gép kifújja magát, jó pár percig daráltam. Ennyi.

Csodaszép színe lett és isteni íze. Tökéletes alapanyag fagyihoz, tortakrémhez, pohárdesszerthez, de akkor se tévedünk nagyot, ha egy finom foszlós kalácsra kenjük.

A teszt eredménye a helyezések sorrendjében:

1. Pisti(45%) Pistacchio verde di bronte DOP  3290 Ft/200 g

Világos olíva szín. Mogyorós, mély illat. Lágy, krémes, de kissé szemcsés textúra. Ízben elképesztően kifinomult, a mogyorós vonal itt is megjelenik, enyhén sós árnyalattal. Lecsengésében megvillannak a citrusos jegyek. 

2. Brezzo (50%) Pistacchio Verde di Bronte DOP  4190 Ft/190 g

Barnába hajló agyagszín. Mély, már-már földes illat, a pisztácia héjának illata is benne van. Lágy, szinte folyós állag, mégsem homogén. Szemcsés, finoman roszog a fogaink között, mint a cukor, ugyanakkor a legkevésbé édes az egész sorban. Utóízében elképesztően erős citrusosság és garatban enyhe olívás, csípős-pikáns íz.

3. Pisti Crema di pistacchio (45%) 2990 Ft/200 g

Olívazöld. Tiszta illatában a pisztácia mellett leheletnyi vanília. Legtömörebb krémes struktúra. Ízben a pisztácia mellett vanília és az utóízben leheletnyi citrusosság. 

4. Agrisicilia Crema Spalmabile al Pistacchio (45%) 2490 Ft/200 g

Világos olíva. Vaníliás, süteményes, tejes illat. Vastag, szilárd struktúra. Ízben talán a legédesebb, legvaníliásabb, citromtortás lecsengéssel. 

5. Dolceria dell’Etna La Dolce Crema di Pistacchi (30%) 2690 Ft/190 g

Világos olíva szín. Illata visszafogottan mogyorós, vajas. Lisztes, nem igazán kellemes textúra a szájban. Gyorsan lecsengő, egyszerű íz. Semmi árnyalat nincs benne. A lisztesség utóízben is ott marad a nyelven. Nem igazán vonzó.

+1 Házi pisztáciakrém

Csodás, friss olívazöld szín. Vastag, krémes, pürés, grízes struktúra. Vajas-magos, pisztáciás süteményillat. Szájban kellemes, lágy, olajos, krémes, a pisztácia apróra őrölt darabkáival együtt is homogén állag. A legkevésbé édes a sorban. A frissen darált pisztácia erőteljes aromái mellett tejes, fás, a legvégén pedig citrusos aromák.