Ilyenkor szeretnek a séfek nagyot villantani
Pauli Zoltánnal, a PalKonyha gasztroműhely frontemberével elevenítettük fel a az idei palkonyai mini Hú!SVÉT élményeit. Miniinterjú egy minifesztiválról.
Hányadik minifesztivál volt ez?
A koronavírus kicsit átrendezte ennek a rendezvénynek az életét. Megváltozott az emberek foglalási kedve és aktivitása is a nagy rendezvényekkel kapcsolatban. Korábban volt, hogy 13 helyszínen 35 étterem kínálta fogásait, az eseményre több 1000 ember érkezett a faluba. Három éve már minieseményeket szervezünk, melyek hangulata arra emlékeztet, amikor az első nagy SVÉT rendezvény volt Villányban, és csináltunk egy nulladik napot Palkonyán.
Visszatekintve az előzőkre, mi volt ennek a legnagyobb tanulsága számodra?
Jó érzés, hogy nagyon sok ember képes nagyon sok kilométert utazni egy finom ebédért vagy egy stílusos vidéki gasztronómiai tematikájú rendezvényért. Őszintén megvallom, a fő motivációm a rendezvény megszervezésével kapcsolatban a vidéki éttermes kollégákkal együtt töltött értékes eszmecsere, a mellett, hogy szerettem volna, hogy Palkonya felkerüljön a gasztrotérképre.
Mindig jó volt együtt lenni, ez most sem volt másképp, a közös főzések mellett nagyon sok mindenről sikerült beszélgetnünk egymással.
Milyenek a visszajelzések a vendégek részéről, hányan voltak most legutóbb?
A minifesztivál látogatottsága, mert nem olyan nagy méretű, mint korábban, hiszen vendégéttermek már nincsenek, de szerencsére a rendezvényeknek is köszönhetően Palkonya gasztrofalu lett, és az itteni műhelyek és éttermek megoldják a vendégek kiszolgálását.
A csodálatos tavaszi időjárás miatt attól féltem inkább, hogy túl sokan leszünk, de szerencsére nagyon gördülékeny kiszolgálás tudtunk adni nyolc helyszínen a vendégek számára.
Dudás Szabolcs, Macsinka János, Rupi és te hogyan tudtatok együttműködni mint 8 kezes? Hogyan született meg a menüsor? Hogyan lehet egy ilyen műhelymunkát organizálni? Működik a demokrácia ilyenkor köztetek, vagy van valaki, aki kimondja az utolsó szót?
Mondhatnám, hogy Rupi a főnök, de inkább azt mondom, hogy nagyon jó hangulatú, egymást segítő közös főzés volt. Mindenki nagyon kitett magáért, érezhetően ilyenkor szeretnek a séfek nagyot villantani. Volt olyan fogás, ahova valóban kellett a nyolc kéz.
A menüsor mindig úgy születik meg, hogy a tavaszi tematikára elküldik nekem az ételötleteiket, én meg mint házigazda a fennmaradó üres réseket készítem el a menüsorban. Nyilván én fogom össze a menüsor összeállítását, így alapanyagismétlődés nem fordul elő. Aki korábban küldi az ételtervét, ahhoz igazodnak a többiek.
Günzer Tamás az Év Bortermelőjének boraihoz készültek a fogások. Mi volt a fő szempont az étel-bor párosításkor?
Jelen esetben először a menüsor alakult ki, melyhez én válogattam ki a borokat Tamással közösen konzultálva.
Szerencsére a Villányi borászok portfóliója elég színes, így nem volt nehéz dolgunk. Természetesen a menü találás előtt még módosítottunk néhány párosításon, hiszen csak ekkor volt először alkalmunk lekóstolni a tételeket.
Az est bevételéből a palkonyai nyári gyerektábor étkeztetését támogatjátok. Mikor született meg ez az ötlet, mióta működik? Ezen kívül mit jelent még együttműködésetek a művészportán zajló gyerektáborral?
Az ötlet jó néhány évvel ezelőttről származik, még a pár éve elhunyt Szindbád (híres gasztrofotós - a szerk.) barátom volt a fő motorja a jótékonysági főzéseknek a Hú!SVÉT esemény alkalmával. Mindig úgy gondoltam, ha összejövünk, akkor találjunk egy olyan célt, amit őszintén tudunk támogatni. És mivel minden évben én készítem a gyerekeknek a tábor ideje alatt a menüt, adta magát az ötlet.
Szívügyem, hogy a gyerekek asztalára is minőségi helyi alapanyagokból készülő ételek kerüljenek. Mindig örömmel készítem gyerekkorom nagy klasszikusait is, ilyenkor együtt ebédelünk és kicsit újra gyerekek vagyunk mi is.
A pezsgős reggeli újítás volt vagy ez is régi recept?
Már ez is hagyományos program. Őszintén szólva a megnyitó vacsorát követően kicsit kevés idő marad aludni, de mindig nagy örömmel csináljuk ezt a programot is.
Idén Pataky Péter és Bíró Lajos barátaim voltak a vendégeim, közösen készítettünk igen vidám falusi pezsgős reggelit. A magnum pezsgőkről pedig egy helyi csodálatos termelő, Rácz Lilla, valamint a Bortársaság gondoskodott.
Nincs olyan rendezvényetek, amelyen Tóth Verán, a feleségeden keresztül ne kapnának a vendégek zenei élményt. Lehet arról valamit tudni, hogy a vendégek mekkora része jön inkább a gasztronómiai vagy inkább a koncertélmény miatt?
Jelen rendezvény esetében teljesen spontán volt, hogy Vera énekelt a közönségnek. Vendégeink között volt Romhányi Áron zeneszerző művész barátunk is, így adta magát, hogy legyen egy kis örömzenélés. A művészek ezzel járultak hozzá a jótékonysági eseményhez.
A Palkonyha életében a zene és a gasztronómia mindig kéz a kézben jár. A súlypontok néha eltolódnak, de amikor koncert van, a menüt még meg sem hirdetem, már megtelnek a helyek, úgyhogy azt gondolom, talán a zene nagyobb vonzerő mint a gasztronómia. De a kettő együtt az, ami táplálékot ad testnek és léleknek.
Fotók: Nana's Dreams Photography
