Pisztáciás babka, a fenséges ünnepi kalács
A pisztáciák énekéről a Karinthy Frigyes úti szír csemegeüzlet tulajdonosától hallottam először.
Aleppo környéke, mesélte Mohamed, tele van pisztáciafákkal, és amikor a zöld magok megérnek, a héjuk – egyik a másik után – finom, pattanó hangot hallatva kinyílik. A pusztító polgárháború tönkretette a világ egyik legrégebbi települését, Aleppót. Vajon megkímélte-e a pisztáciafákat, amelyek akár több száz évig is képesek élni?
Mellesleg, ha a Karinthyról – egy zacskó szír pisztáciával a zsebünkben – átugrunk a Bartók Béla útra, persze csak egy jobb, vírusmentes világban, akkor a mindszentkállai Kő fagyi? budai kirendeltségében az ország első számú pisztáciafagylaltját kóstolhatjuk (ez persze szigorúan szubjektív ítélet): hűvös, selymes, pasztellszínű krém, maga a csoda.
Ezúttal a pisztáciát egy mezei áruházban vásároltam, ott sem olcsó, ami nem is csoda: hat-nyolc évig kell nevelni egy fát, mire gyümölcsöt hoz, és azután is csak kétévente terem. De hát az ember nem is süt pisztáciás babkát minden héten.
Hozzávalók
a tésztához:
- 250 g liszt
- 30 g nádcukor
- fél tk. só
- 12 g élesztő
- csurrantásnyi méz
- 100 ml tej
- 40 g vaj
- 1 tojás
- 1 kezeletlen citrom héja
a töltelékhez:
- 200 g pisztácia (héj nélkül, nem baj, ha enyhén sózott)
- 40 g nádcukor
- 1 dl tejszín
Az élesztőt kevés mézzel felfuttattam egy deci langyos tejben. A liszthez öntöttem, majd beletettem a cukrot, a sót, a puha vajat és a tojást. Belereszeltem a citromhéjat. Öt-hat percig robotgéppel dagasztottam, míg szépen el nem vált a tészta az edény falától. Bő egy órán át kelt a radiátor közelében.
A töltelékhez megtisztítottam és ledaráltam a pisztáciát a nádcukor együtt, majd elkevertem nagyjából egy deci tejszínnel.
Amikor a tészta megkelt, téglalap alakúra nyújtottam, megkentem a tejszínes pisztáciával, majd feltekertem. Aki már készített babkát, tudja, mi következett ezután: a tekercset hosszában kettévágtam – erre a célra egy nagyobb éles kés vagy akár a pizzavágó is megfelel –, de nem teljesen. Az egyik vége egyben maradt, itt kezdtem el összefonni a szétnyílt, pisztáciával teli két felet. Az eredmény így nézett ki:
A fonatot óvatosan átpakoltam egy sütőpapírral bélelt hosszúkás formába, a tetejét megkentem egy kis tejjel, és újabb fél óráig kelesztettem. Ezután került az előmelegített, 175 fokos sütőbe. 40 perc múlva el is készült.
Fotók: gusto.hu
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK