Arról, hogy milyen menő – és milyen veszélyeket rejt – a cukkini, már egy hosszabb cikkben értekeztünk. Most arról lesz szó, hogy a hímivarú, termést nem hozó virágai hogyan lehetnek igazi konyhai csemegék.

A sörtészta is kézenfekvő, de ezekhez a lágy növényekhez vagy a könnyű húsokhoz jobban passzol a tempura, azaz a japánok jeges vízzel készülő keményítős bundája. Lehet, hogy elsőre bonyolultnak hat, de ne aggódjunk, mert percek alatt elkészül.

Egyetlen fontos mozzanat, hogy frissen csináljuk, hogy a tészta ne tudjon felmelegedni, különben oda a legendás ropogósság.

Készítsük elő a cukkini virágait, csípjük le a tüskés szárat, rázogassuk ki a rovarokat – a poloskák sajnos szeretnek benézni, hogy helló, mi újság? 100 gramm lisztet keverjünk be egy teáskanál szódabikarbónával, két-három gramm sóval és két evőkanál keményítővel. Ezt követően 200 ml jeges, 0-1 fok körüli vizet verjünk fel egy tojással.

Előbb a lisztes mixből 20-30 százaléknyit adjunk hozzá, kézi habverővel elegyítsük, majd két-három lépésben dolgozzuk bele a maradékot. Gyorsan mártsuk bele a virágokat (hallal, rákkal, csirkecsíkokkal is működik) majd bő olajban süssük aranybarnára.

Nem is volt nehéz, ugye?

A probléma az, hogy nem lehet annyit készíteni, hogy ne fogyjon el, így főételként sovány, de két fogás között, vagy csak úgy snacknek tökéletes. Mindenképpen illik hozzá valami mártogatós; mi egy nagyon egyszerű verziót ajánlunk, ami ugyan nem a klasszikus japán ponzu, de hasonlít rá.

1 deci világos szójaszószt öntsünk össze 1 deci, két kanál keményítővel kikevert hideg vízzel. Facsarjuk ki egy citrom vagy két kisebb lime levét. Jó kétujjnyi gyömbért reszeljünk le, majd alaposan nyomkodjuk ki a levét – erre akár egy spatula és egy sűrű szövésű szita is alkalmas.

Előbb a szójaszószos vizet felforraljuk, besűrítjük, két evőkanál nádcukorral édesítjük, majd a citrom és a gyömbér levét is odakeverjük. Hűtőben sokáig eláll, remek frissítő nyári szósz vagy mártogatós – salátaöntetnek is korrekt!

A megsült cukkinivirágot is ebbe mártogatjuk – a roppanós bunda és a karakteres íz tökéletes együtt. Próbálják ki, hisz ezek a hímivarúak termést úgysem hoznának, jobb megenni, mint nézni, ahogy elhervadnak.

Kép: Zirig Árpád