Minap csodálkoztam rá, hogy tíz évvel ezelőtt, 2014-ben főzték először kedvenc íróm, Bohumil Hrabal születésének 100. évfordulójára ezt a csodálatos, hidegen komlózott pilsenit.

Pesten, a Rákóczi úti Hrabal sörözőben azóta is rendszeresen csapon van.

Általános nézet, hogy ugyanannak a sörnek a csapolt verziója mindig jobb, mint a palackos vagy dobozos kiszerelés. Tíz év intenzív kóstolási tapasztalatával a hátam mögött meg merem kockáztatni, hogy ennek a sörnek a palackos változata majdnem olyan jó, mint a csapolt.

Születése óta még sokáig Postřižinské Jubilejni Lezák néven futott, majd egy idő után a palack alakja és a címke felirata is megváltozott: most Hrabalův ležák névre hallgat.

Abban a nymburki sörgyárban készül, ahol Hrabal nevelőapja, Francin volt a könyvelő, ahol Pepin bácsi történeteitől zengett az udvar. Egyébként Hrabal remekének, a Sörgyári capricciónak eredet címe a nymburki sörgyár neve: Postřižinské.

A minőség soha nem változott az elmúlt tíz évben. Mindig ugyanaz az intenzív illat bújik elő a tömött habpaplan alól, már ez alapján is a legkifinomultabb pilsenik közé sorolom. Az illat szofisztikált, sokrétű, a mezei virágoktól a piritós kenyérig széles aromaskálán mozog.

Íze a négyzetre emelt illat. Virágos aromák, muskotályos szőlő, akácvirág, piritós, fenyőgyanta, utóízben hosszan lecsengő, komlós kesernye.

A Hrabalův ležák számomra kifinomultabb, kedvesebb, szerethetőbb, mint a divatos, kézműves, felsőerjesztésű sörök többsége. 

Természetesen továbbra is a Rákóczi úti Hrabal sörözőben, csapolva a legfinomabb, de a szomszédos Hetedik lépcső söröző kis boltjában szerencsére üveges verziója is kapható.

Fotók: gusto.hu