Egy extraszűz olívaolaj számomra ugyanolyan élmény, mint egy jó bor. Képes vagyok órákig szagolgatni, ízlelgetni, aztán meg lelkendezve mesélni róla. 

Sosem tudok végérvényesen dönteni a spanyol vagy az olasz olajok között, mert mindig érnek meglepetések. Ugyanakkor ha egy olasz olívaolaj olyan elemi hatással van rám, mint ez a mostani, akkor bizony hajlamos vagyok ez utóbbi mellett letenni a voksom. 

Ezt a legújabb zsákmányt, a Cutrera család Tonda Iblea névre hallgató kis palackját egyik kedvenc és autentikus olasz szakboltomban, a Teréz körút 9. szám alatt megbújó Buonóban szereztem be 7800 forintért.

Konyakos pohárba töltöttem, hogy illatának legeldugottabb aromáját is kiélvezhessem. 

A szemet is kényezteti folyékony arany, zöld reflexekben gazdag színe, az illata viszont olyan komplex, hogy időbe telik rétegeit egyenként felfejteni. E tekintetben a legnagyobb fehérborokéval vetekszik szofisztikáltsága.

Az őshonos fajta (Tonda Iblea) szűkebb hazája Szicília keleti partvidéke, a Messina-Catania-Siracusa tengelyen fekszik. Különlegessége, hogy az alacsony savtartalom hiperintenzív gyümölcsösséggel és zöldparadicsomos karakterrel párosul. Ezért imádják egyaránt vallásos rajongással a legelborultabb fanatikusok és az extraszűz olívaolajakkal éppen csak kokettáló kezdők.

Illatán mandula, articsóka, frissen vágott fű és egy rakás mediterrán fűszernövény osztozik még.

Nem véletlen, hogy a fél literes palack leginkább parfümös üvegcsére emlékeztet, mert illata valóban a parfümök eleganciájával vetekszik.

Önmagában, a konyakos pohárból kortyolgatva a legselymesebb textúra. Íze összetett illatához képest valamivel egyszerűbb, keserédes paradicsom és valami, ami olyan, mintha magának a zöldnek az esszenciáját kóstolnánk, mint valami Platóni ideát. A garatot békén hagyja, cseppet sem csíp. Úgy gondolom, megtaláltam álmaim extraszűz olívaolaját.

A Vajas Kalács kézműves pékség (Alberték) foszlós kovászos-burgonyás kenyerét mártogatom bele, a kenyéren az íze meghatványozódik, bebizonyítva ismét, hogy az extraszűz olívaolaj alapvetően fűszer, mindenből képes kihozni a leglényeget. 

A véletlen műve, hogy éppen egy extra dry Kerinbacher pezsgővel kóstoltam össze. Magam is meglepődtem, hogy ebből a spontán találkozásból micsoda harmónia született. 

Fotók: gusto.hu