Nem tudtam, hogy létezik fehér calvados. Az általam nagyra tartott mester, Christian Drouin elérhető áru almakonyakját szerettem volna megrendelni, de melléklikkeltem.

Még akkor sem gyanakodtam, amikor a rendelésemet átvettem, sőt örültem a letisztult szép fehér címkének, és a La Blanche (fehér) megnevezés olvastán arra gondoltam, valószínűleg nem olyan hű de sokáig érlelt spiritusszal lesz dolgom. (Azok amúgy is olyan drágák, hogy sose tudnám megvenni őket.)

Amikor kiengedtem a szellemet a palackból és kitöltöttem az első 5 centet, elkerekedett a szemem rendesen. Aladdin se csodálkozhatott jobban, amikor megdörzsölte a csodalámpást.

Megnéztem a rendelésem, vajon tényleg azt kaptam-e, amit kértem. Akkor kezdtem elmélyedni jobban a szakirodalomban. Kiderült, hogy amikor 1942-ben a calvados eredetvédettséget kapott, a törvény még nem írt elő minimális érlelési időt, és állítólag akkoriban Normandiában érleletlenül itták ezt a csodás italt, ezért is hívták így: La Blanche. Csak később foglalták törvénybe a minimum két éves hordós érlelést. Christian Drouin ezt a régi hagyományt szeretné feléleszteni ezzel a tétellel.

Engem már az illattal megvett. Több mint 30 cider alma párlata pörög a pohárban. Az almaillatot nem igen lehetne fokozni, hol zöld, hol piros, hol sárga.

Mondanám, hogy olyan mint egy jobbfajta almapálinka, de nem. Sokkal jobb.

Persze ha beraknák egy almapálinka sorba és vakon kóstolnám, nem biztos, hogy kiszúrnám. Talán érzékelném, hogy sűrűbb, koncentráltabb, ízgazdagabb, rafináltabb és szofisztikáltabb, mint az általam eddig kóstolt, amúgy nagyra tartott hazai almapálinkák.

De ez sem biztos. Ami biztos, hogy ehhez fogható almapárlattal még nem igen találkoztam. Éljenek a véletlenek és félreklikkelések.

Cefréjéhez akár ötvenféle almát is felhasználhatnak, melyek között az édes, savanyú, keserű arányokkal játszanak. Így tudják kialakítani az ideális sav-cukor egyensúlyt. Egy liter 40% alkoholtartalmú almapárlathoz körülbelül 15-25 kg gyümölcsöt használnak fel. Az almát először ledarálják, majd a pürének a levét kipréselik. Az eredetvédett törvény (AOC) azt is kimondja, hogy a különböző kategóriák számára mennyi ideig kell például a cefrét erjeszteni.

A Pays d’Auge, amely tulajdonképpen a Calvados vidék szíve és magának a párlatnak a legmagasabb kategóriáját jelenti, az almabor erjesztésének kötelező időtartama minimum hat hét. Legalább ennyi időre van szükség ahhoz, hogy az almabor eredeti ízvilága kialakuljon. Ezután veszi kezdetét maga a lepárlás, amely tulajdonképpen kétszeres kisüsti főzést jelent.

Egyébként 7890 forintba került, ugyanannyiba, mint egy nívósabb hazai almapálinka. 

Palackfotók: gusto.hu